Európa lángol: 40 fokos hőség, vörös riasztások – az energia fogy, a turizmus és az agrárium veszteségei nőnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVasárnap óta heves hőhullám sújtja Európa nagy részét, a hőmérséklet megközelíti a 40 Celsius-fokot, ráadásul a következő napokban szinte mindenütt megmarad a nagy meleg. Ez országos figyelmeztetéseket, közlekedési fennakadásokat, valamint a vadon élő állatokra és a turisztikai látványosságokra nehezedő nyomás jeleit eredményezte. A vasárnap kezdődő hőhullám – a nyári napforduló és jellemzően az év három legforróbb hónapjának kezdete – aggodalmat keltett a szélsőséges körülmények korai és tartós megjelenése miatt - írja a Reuters.
Az olaszok is érzik a hőhullám hatását
A hőmérséklet-emelkedést a Szaharából északra mozgó forró levegőtömeg okozza, amelyet egy erős magasnyomású rendszer, az úgynevezett „afrikai anticiklon” táplál.
A meteorológusok szerint a rendszer egy úgynevezett „hőkupolát” hoz létre, amely csapdába ejti a forró levegőt Nyugat- és Közép-Európa felett, és lehetővé teszi a hőmérséklet napról napra történő emelkedését.
Miután több napon át 35 Celsius-fok feletti hőmérséklet volt tapasztalható, az olasz hatóságok vörös riasztást adtak ki nyolc városban, köztük Bolognában, Firenzében, Milánóban és Torinóban. Rómában a Szent Péter téren közlekedők napernyőkkel és esernyőkkel védik magukat a tűző naptól.
A spanyolok sem fáznak
Spanyolországban is beköszöntött a 2026-os év első hivatalos hőhulláma, a hatóságok pedig a napsütésnek való túlzott kitettségre és a bozóttüzek fokozott kockázatára figyelmeztettek. A spanyol AEMET meteorológiai ügynökség vörös és narancssárga riasztást adott ki több régióra, az Ibériai-félsziget és Mallorca nagy részén 39-40 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletre figyelmeztetve, és közölte, hogy a hőhullám legalább a hét közepéig tart.
„Az évnek ebben az időszakában megszokottnál 5-10 fokkal magasabb hőmérsékletet tapasztalhatunk” – mondta Rubén del Campo, a meteorológiai ügynökség szóvivője.
Franciaországban több megyében is vörös riasztás van
A francia hatóságok hétfőn az ország felére – az ország 96 szárazföldi megyéjéből 49-re – 1-es szintű életveszélyes riasztást helyeztek el, és a lakosokat arra kérték, hogy tanúsítsanak „teljes éberséget”, kerüljék a megerőltető testmozgást és maradjanak távol a közvetlen napfénytől.
Kedden további hat megyét vettek fel a vörös listára, további 35 megyében pedig továbbra is 2-es szintű narancssárga riasztás van érvényben.
„Országszerte nagyon magas hőmérsékletek várhatók hosszú távon” – közölte a Météo-France nemzeti meteorológiai szolgálat.
Párizs környékén minden tizedik regionális vonatjáratot töröltek a gördülőállomány és a sínek megsérülése miatti aggodalmak miatt, ráadásul azt kérték, hogy aki csak teheti, halassza el az utazását a hőség miatt.
A jelentés szerint Franciaország nyugati és középső részén várhatóan meghaladja a 40 Celsius-fokot a hőmérséklet, Bordeaux-ban 43, Limoges-ban 41, Toulouse-ban és Tours-ban 40, Párizsban pedig 39 Celsius-fok várható, és a hét végéig tovább emelkedik a hőmérséklet.
Az Egyesült Királyságban várhatóan megdől a júniusi hőmérsékleti rekord
A hőmérséklet várhatóan megdönti a júniusi hőmérsékleti rekordokat a hét folyamán Nagy-Britanniában, ami arra késztette a hatóságokat, hogy ritka extrém hőségriasztást adjanak ki. A hőhullám főként Dél- és Közép-Angliát, valamint Wales egyes részeit érinti, egyes helyeken akár 39 Celsius-fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet. Nagy-Britanniában a valaha mért legmelegebb hőmérséklet 2022 júliusában volt, 40,3 Celsius-fok.
A forróság Magyarországot sem kíméli, de emellett a meteorológusok záporok, intentív zivatarok kialakulására is figyelmeztetnek hazánk térségében. Ma 24:00 óráig másodfokú hőségriasztás van érvényben az ország egész területén.
A magas hőmérséklet miatt csökken a városnézések és szabadtéri programok vonzereje, egyes rendezvényeket pedig elhalasztottak vagy töröltek, amely miatt visszaeshet a turizmus.
A hőség az energiarendszerekre is nyomást gyakorol. 30°C felett az áramigény meredeken megnő, miközben a termelési kapacitás túlterheltté válhat. Európa energiamixe továbbra is nagymértékben támaszkodik a termoelektromos termelésre –
- gáz (51 százalék),
- atomenergia (18 százalék)
- és szén (17 százalék) –, amelyek mindegyike a víz rendelkezésre állásától és a hűtési hatékonyságtól függ. Például a 2019-es franciaországi hőhullám alatt a nukleáris energiatermelés csökkent a hűtési korlátozások, a szűkülő kínálat és az áramárak meredek emelkedése miatt.
Az Allianz Trade jelentése szerint a rendkívüli hőség jelentősen visszafoghatja a növekedést Európa legnagyobb gazdaságaiban, amit a csökkenő munkatermelékenység és a hűtés iránti növekvő kereslet fog előidézni.
2030-ra a kumulatív GDP-veszteség elérheti az 5-7 százalékot azokban az országokban, amelyek leginkább ki vannak téve az emelkedő hőmérsékletnek.
Az erdőtüzek miatt sem lehetünk nyugodtak
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) adatai szerint június 17-ig az EU területén 899 tüzet észleltek, és az év eleje óta összesen mintegy 106 000 hektár terület égett le. Ez jelentősen meghaladja az elmúlt húsz év azonos időszakának átlagát. Az erdőtüzek ráadásul nemcsak a természetben okoznak károkat, hanem veszélyeztetik a turizmust, az ingatlanokat, az infrastruktúrát és növelik a biztosítási kifizetéseket is.
Június 24-ig a tűzveszélyes időjárási körülmények szélsőségesek a Földközi-tenger medencéjének nyugati részén. Az előrejelzés nagyon tűzveszélyes anomáliákat jelez Franciaország-szerte, valamint az Ibériai-félszigeten és Olaszországban. A fokozott veszély Közép-Európa nagy részére és Törökország egyes részeire is kiterjed. Észak-Európa, Skandinávia és Kelet-Európa nagy része továbbra is az évszakos megszokott szinten van.
A helyzet miatt az Európai Unió már június elején rekordméretű készenlétet rendelt el:
- 777 tűzoltót,
- 22 tűzoltó repülőgépet
- és 5 helikoptert állítottak készenlétbe a legveszélyeztetettebb országok támogatására.
Jöhet a szieszta?
Az egyre forróbb nyarak kihívások elé állítják a munka világát is. A szakértők rugalmasabb munkaidőről beszélnek – akár sziesztáról is. A szieszta gyakori Dél-Európában, ahol egyes helyeken a közélet kora délután szinte teljesen leáll, hogy késő este újra beinduljon. De az egyre forróbb nyarak fényében valóban szükség lehet ilyen hosszú déli szünetekre Közép-Európában is. Ezért az osztrák Munkaügyi Kamara most a munkaterhelés törvényileg rögzített korlátozását, az átfogó ellenőrzést és a beltéri munkahelyekre vonatkozó konkrét szabályozásokat szorgalmazza.
A hőség elleni védekezés a vállalatok érdeke, mert a termelékenység csökken a magas hőségben. Például a Bécsi Munkaügyi Kamara és a Bécsi Orvostudományi Egyetem nemrégiben bemutatott tanulmánya kimutatta, hogy a munkahelyi balesetek kockázata körülbelül hét százalékkal nő körülbelül 30 foknál. A mentális teljesítmény is mérhető módon csökken minél melegebb van. A javaslat gyakran felmerül, legalábbis a nyári hónapokban. Hogy Ausztriában lesz-e szieszta, meglátjuk.
