Megszólalt Nagy Elek a KATA visszahozásáról: öt forgatókönyvet tettek le a kormány asztalára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kamara már egy 22 oldalas szakmai anyagot készített a KATA lehetséges újbóli bevezetéséről, amelyet a pénzügyi tárca is kedvezően fogadott – mondta a Világgazdaságnak Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
A vezető szerint a kérdés személyesen is közel áll hozzá, hiszen még a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjeként aktívan részt vett a korábbi KATA-szabályokkal kapcsolatos szakmai vitákban. Felidézte, hogy már a 2021-es módosítások idején, majd a 2022-es szigorításkor is azt képviselte, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások felé történő számlázást külön kellene kezelni.
Azt az alternatívát sajnálatos módon a kormányzat akkor nem vette figyelembe, hogy a vállalatok felé történő számlázást eltérően szabályozza
– mondta. Nagy Elek hozzátette, hogy ezzel annak idején nem is értett egyet, és ennek nyilvánosan is hangot adott.
Ötféle megoldást dolgozott ki az MKIK
Az MKIK elnöke szerint ugyanakkor az egyszerű, kiszámítható adózási forma iránt továbbra is valós igény mutatkozik.
Egy ilyen típusú egyszerű adózásra alapvetően a mikrovállalkozó egyéni vállalkozóknak van szükségük
– fogalmazott. A kamara ezért egy 22 oldalas elemzést készített, amely öt különböző változatban vizsgálja a KATA visszahozásának lehetőségét és ezzel együtt az elkerülendő kockázatokat. Az anyagot vitaanyagnak szánták. Nagy Elek szerint azért nem egyetlen modellt javasoltak, mert a kérdés számos szempont alapján értékelhető, és végső soron a kormány fogja eldönteni, melyik cél élvez prioritást.
Mi egy széles étlapot adtunk a döntéshozóknak
– fogalmazott. Elárulta azt is, hogy nemrég informálisan egyeztetett Kálmán András pénzügyminiszterrel, aki pozitívan fogadta a kamara javaslatát.
Az MKIK elnöke szerint a tárca jelezte, hogy széles körű konzultációt szeretne folytatni a KATA jövőjéről, a kamarai anyag pedig segítheti a döntés előkészítését. Nagy Elek ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az új szabályozás kialakításánál feltétlenül kezelni kell azokat a kockázatokat, amelyek végül a korábbi rendszer megszüntetéséhez vezettek, de
- a valorizáció
- és a katások Tb-,
- illetve nyugdíj
jogosultságának a kérdése is egy fontos szempont. Nem szabad, hogy még egyszer ugyanaz történjen, mint 2022-ben, amikor tulajdonképpen sajnos kiöntötték a gyereket a fürdővízzel – fogalmazott.
Nem a forint a legnagyobb probléma
Az exportőröket érintő árfolyamkérdésről szólva Nagy Elek jóval tágabb összefüggésbe helyezte a problémát.
Ha erős a forint, az a baj, ha gyenge a forint, az a baj
– mondta az MKIK elnöke. Szerinte a magyar gazdaság számára valójában nem az árfolyam rövid távú mozgása a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a vállalkozások mennyire hatékonyak és termelékenyek. A kamara másfél évvel ezelőtt, mikor új vezetése lett az országos kamarának, meghirdette a „Tudás alapú kamara – tudás alapú gazdaság” programját és ez egyre aktuálisabb. Az MKIK ezért azt az álláspontot képviseli és azt javasolja, hogy a kormányzat olyan gazdasági környezetet alakítson ki, amelyben a vállalkozások a teljesítményük alapján tudnak előre lépni. Erről még a választások előtt egy komoly tanulmányban értekezett a kamara. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az éremnek van egy másik oldala is, ugyanis az erős forint infláció csökkentő hatású, ami viszont vitális érdeke a vállalkozásoknak.
A jó teljesítményért járjon jutalom: magasabb hozzáadott érték, magasabb profit. A vállalkozások között így gyorsan ki fog derülni, hogy ki a hatékonyabb és ki a termelékenyebb
– fogalmazott. Nagy Elek szerint a következő évek legfontosabb feladata a termelékenység javítása lesz. Ha ez sikerül, akkor még egy 10 százalék körüli árfolyam-ingadozás sem okoz olyan mértékű problémát a vállalkozásoknak, mint jelenleg. Véleménye szerint
ma gyakorlatilag minden feltétele megvan az országnak arra, hogy egy innováció vezérelt exportorientált gazdasággá váljon.
Az MKIK elnöke úgy látja, hogy a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét végső soron nem az árfolyam, hanem a hatékonyság és a magasabb hozzáadott értékű termelés erősítése határozza majd meg.
