Nem pénzt emészt, hanem hoz

Versenyelőnyt jelenthet az ország számára az egészségügy, ha nem közpénzt felemésztő ágazatként, hanem a GDP-hez való hozzájárulását nézve tartják számon a döntéshozók – fogalmazott Róna Péter közgazdász annak kapcsán, hogy tegnap ismertették azt a tanulmányt, amely az egészségügy másfél évtizedét nemzetközi kitekintésű górcső alá vette. A dokumentum fölött bábáskodó Egészségügyi Baráti Társaság szerint a válságból az oktatás és az egészségipar lehet a kitörési pont.

Ezt támasztja alá az is, hogy az egészségipar statisztikailag mérhető teljesítménye 2000–07 között 739,3 milliárd forintról 1378,5 milliárdra nőtt folyó áron. Ebben felerészben szerepe van a közvetlen egészségügyi intézményrendszernek, a háttériparnak, a k+f tevékenységnek, az egészségturizmusnak és az egészséges életmódot segítő termékeknek – mondta Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter.

Az is az egészségügy versenyelőnyeként értékelhető, hogy anyag-, energia- és importigénye a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb. Tény továbbá, a nemzetgazdasági k+f ráfordításainak 40 százaléka innen származik. Ezért sürgősen olyan paradigmaváltásra van szükség, amely az egészségpolitikát a gazdasági növekedés alapjának tekinti – tette hozzá Rácz Jenő. Hazánkban azonban az elmúlt harminc évben jelenősen romlottak az életkilátások, csökkent a születésszám, és az elöregedéssel együtt a krónikus betegségek olyan költségrobbanást idéztek elő, amelyeket a felzárkózó gazdaság nem tud elviselni. Ezért az egészségbe való befektetést előtérbe kell hozni, csak így érhető el, hogy az emberek minél tovább aktív dolgozók legyenek.

Ma már nemcsak a betegségek gyógyítása a cél, hanem az egészség megtartása is, amelytől hatalmas piaci növekedés várható – mondta Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Számos iparág fejlődött ki az egészségmegőrzés kapcsán, köztük a sport, a divat, a szabadidős foglalkozások, az élelmiszeripar, a turizmus. Tudomásul kell venni, az egészséges emberek vásárlóként is komoly piaci tényezőt jelentenek – fejtegette a közgazdász.

Nem elhanyagolható a költségvetési bevételek szempontjából az egészségügyben foglalkoztatottak száma sem – érvelt Kató Gábor, a tanulmányt készítő tanácsadó cég vezetője. Adatok szerint – bár ez nem teljes körű – meghaladja a 262 ezret az itt dolgozók száma. Az általuk befizetett személyi jövedelemadó közel 130 milliárd forint, és meghaladja a 300 milliárdot a tb-járulék-befizetésük. Ám ez utóbbiból mindössze 12,42 százalék jut az egészségügyre, a többi a nyugdíjalapba megy.

Az ágazat rákfenéje, hogy ma is a szocialista típusú, agyontoldozott rendszerben működik az egészségügy, mert senki, az intézményi menedzsment sem akar engedni a jussából – fogalmazott Repa Imre, a kaposvári kórház főigazgatója. A szellemi és tárgyi erőforrások szétforgácsoltak, és nem tagadható le az ágazat forráshiánya sem. Amíg az ugyanolyan nagyságú North East London kórház éves költségvetése 88 milliárd forint, a Dél-Afrika Kórházé 42, a kaposvári oktató kórházé csupán 12 milliárd.