Putyinék megtámadták Ursula von der Leyen mestertervét: beperelték az EU-t, nem hagyják, hogy kitiltsa az orosz gázt – Magyarország az ítéletre vár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj front nyílt az Európai Unió és Oroszország között az energiapolitikai háborúban. A Gazprom tulajdonában álló Északi Áramlat 2 gázvezeték üzemeltetője pert indított az Európai Unió ellen, mert szerintük jogszerűtlen az a brüsszeli döntés, mely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz gázimportot az EU-ba. A tét jóval nagyobb: az ügy kimenetele befolyásolhatja Európa jövőbeli energiaellátását, az energiaárakat, valamint azokat az országokat is, melyek eddig ellenezték az orosz energiahordozók teljes kivezetését.
Az Európai Unió idén fogadta el azt a jogszabályt, mely kötelező érvénnyel írja elő az orosz gázimport fokozatos megszüntetését. A döntés célja, hogy az unió végleg megszakítsa energiafüggőségét attól az országtól, mely Ukrajna 2022-es megtámadása előtt az EU legnagyobb földgázszállítója volt.
A most benyújtott kereset szerint azonban a Nord Stream 2 AG úgy véli, hogy az uniós szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a vállalat működését. A svájci székhelyű társaság szerint az intézkedés de facto kisajátításnak tekinthető, mivel megfosztja a céget attól a lehetőségtől, hogy kereskedelmi célra használja a vezetéket, miközben semmilyen kártalanítást nem biztosít számára – írja a Reuters.
A vállalat jogi érvelése nem csupán a tulajdonjogokra épül.
A Gazprom érdekeltségébe tartozó társaság szerint Brüsszel rossz jogalapot választott a szabályozás elfogadásához.
Álláspontjuk szerint az orosz gáztilalom valójában szankciós intézkedésnek minősül, melyet csak az összes tagállam egyhangú támogatásával lehetett volna elfogadni.
Az Európai Bizottság éppen azért választotta a mostani jogi megoldást, hogy megkerülje az olyan országok ellenállását, mint Magyarország és Szlovákia. A jelenlegi szabályozást ugyanis nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel fogadták el, így a két ország vétója nem tudta megakadályozni annak elfogadását.
Ha a bíróság elfogadná a Gazprom érvelését, az komoly kérdéseket vethetne fel az uniós energiapolitika jogi alapjaival kapcsolatban is.
Az ügy azért is kapott új lendületet, mert az elmúlt hónapokban ismét előtérbe került Európa energiaellátásának kérdése. A közel-keleti konfliktusok, az energiaárak hullámzása és az európai ipar versenyképességével kapcsolatos viták újra reflektorfénybe helyezték az orosz gáz szerepét.
Putyin szerint akár holnap újraindulhatna a gázszállítás
Vlagyimir Putyin orosz elnök június elején arról beszélt, hogy az Északi Áramlat 2 egyik épen maradt vezetékén keresztül akár azonnal újraindulhatna a gázszállítás Németország felé.
Az orosz elnök szerint ehhez mindössze két feltételnek kellene teljesülnie: az Egyesült Államoknak fel kellene oldania a kapcsolódó szankciókat, a német kormánynak pedig politikai döntést kellene hoznia az újraindításról.
Putyin állítása szerint a Gazprom készen áll a szállításokra, és a német partnerekkel sem szakadt meg a kapcsolat.
Az orosz fél szerint a jelenlegi helyzetet nem technikai vagy gazdasági akadályok, hanem politikai döntések tartják fenn.
A Kreml érvelése ugyanakkor szöges ellentétben áll az Európai Unió jelenlegi stratégiájával. Ursula von der Leyen bizottsági elnök célja éppen az, hogy az EU a következő években teljesen megszabaduljon az orosz energiahordozóktól, és alternatív forrásokra építse energiaellátását.
A most induló bírósági eljárás ezért jóval többről szól, mint egy használaton kívüli gázvezeték jövőjéről. A tét az, hogy Brüsszel valóban végrehajthatja-e az orosz gáz teljes kiszorítására épülő stratégiáját, vagy a Gazprom jogi úton képes lesz megtörni azt. Az ügy kimenetelét különösen figyelemmel követheti Magyarország és Szlovákia is, hiszen mindkét ország hosszú ideje vitatja az orosz energiaforrások gyors kivezetésének gazdasági következményeit.
