Még várhatunk az euróra: Brüsszel kimondta, Magyarország sem teljesíti a feltételeket – kútba eshet a Tisza-kormány terve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Bizottság friss jelentése szerint egyetlen olyan uniós ország sem áll készen az euró bevezetésére, amely még nem használja a közös valutát. Magyarország ugyan 2030-ra tűzte ki a csatlakozás célját, de a gazdasági mutatók alapján ez egyelőre rendkívül ambiciózus vállalásnak tűnik.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett konvergenciajelentése szerint jelenleg egyik olyan európai uniós tagállam sem teljesíti maradéktalanul az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, amely még saját nemzeti valutát használ. A vizsgálat Magyarországot, Lengyelországot, Romániát, Csehországot és Svédországot érintette, míg Dánia különleges helyzetben van, mivel hivatalos mentességet kapott az euró bevezetése alól.
Az euró ma már 21 uniós ország hivatalos fizetőeszköze, és több mint 350 millió ember használja nap mint nap. Az Európai Bizottság kétévente értékeli azoknak a tagállamoknak a felkészültségét, amelyek vállalták a közös valuta későbbi bevezetését.
Több országban is késik az euró bevezetése
A csatlakozáshoz szigorú gazdasági feltételeknek kell megfelelni. Ezek közé tartozik az alacsony infláció, az alacsony hosszú távú kamatszint, a stabil árfolyam, a megengedett költségvetési hiány, az államadósság megfelelő szintje, valamint az, hogy a nemzeti jegybank szabályozása összhangban legyen az Európai Központi Bank előírásaival.
A jelentés szerint Svédország és Csehország gyakorlatilag minden gazdasági feltételt teljesít. Egyetlen jelentős akadály maradt: egyik ország sem lépett be az úgynevezett ERM II árfolyam-mechanizmusba, amelyben legalább két éven keresztül bizonyítani kell a nemzeti valuta stabilitását.
Ez politikai döntés kérdése, és Stockholm, illetve Prága egyelőre nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.
Románia ezzel szemben nyíltan támogatja az euró bevezetését, azonban jelenleg több fontos mutatóban is messze elmarad az elvárt szinttől. Az infláció, a költségvetési hiány, a kamatok és az árfolyamstabilitás területén is jelentős lemaradást mutat, bár az államadósság tekintetében megfelel az előírásoknak.
Magyar euró: megszólalt Kármán András, elmondta, min múlik az uniós fizetőeszköz bevezetése
Újabb fontos jelzést küldött a magyar euró ügyében Kármán András pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint Magyarország számára nemcsak gazdasági, hanem szimbolikus jelentősége is van annak, hogy az eurózóna legfontosabb döntéshozó testületének elnöke Budapestre látogat, miközben a kormány továbbra is a 2030-as céldátumhoz igazítja terveit.
Lengyelország szintén teljesíti az adósságkritériumot, de a többi feltétel esetében hiányosságokat talált a Bizottság. Varsó ráadásul politikailag sem sürgeti az euró bevezetését. Ezt jól mutatja, hogy az Eurobarometer felmérése szerint a lengyeleknek mindössze 43 százaléka támogatná a közös valuta átvételét.
A felmérés egyik legérdekesebb eredménye Magyarországhoz kapcsolódik.
A vizsgált országok közül ugyanis a magyarok bizonyultak a leginkább európártinak: a válaszadók 80 százaléka támogatná az euró bevezetését.
Ez jóval magasabb arány, mint
- Romániában (65 százalék);
- Svédországban (51 százalék);
- vagy Csehországban (42 százalék).
A magyar kormány idén tavasszal jelezte, hogy 2030 körül szeretné bevezetni az eurót . A szakértők azonban óvatosabbak. Több közgazdász szerint a jelenlegi gazdasági helyzet, az inflációs kihívások, a költségvetési problémák és a forint stabilitásával kapcsolatos kérdések miatt a kitűzött céldátum rendkívül nehezen teljesíthető.
Az euró bevezetése nem csupán technikai kérdés, hanem komoly gazdaságpolitikai fordulatot is jelentene. A közös valuta egyszerre kínálhat nagyobb pénzügyi stabilitást és alacsonyabb tranzakciós költségeket, ugyanakkor a nemzeti monetáris politika önállóságának feladásával jár. Éppen ezért az euró körüli vita nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is marad az elkövetkező években.
Brutális pofont kapott Magyarország az euró bevezetéséről, feketén-fehéren leírták: a Tisza-kormány félreértette a gazdaság helyzetét – „Nem a forint a legnagyobb gyengeség”
A Tisza Párt 2030-ra tűzte ki az euró bevezetését, Magyarország még messze van a közös valuta átvételéhez szükséges gazdasági feltételek teljesítésétől. Az euró ma már nem csupán fizetőeszköz, hanem politikai szimbólum is.
