Már csak ez hiányzott: az eddigi legsúlyosabb támadás érte a Mol történelmi olajüzletét, nem akárki követte el – „Ők a legrosszabb vevők”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre hevesebb a vita a Mol NIS-felvásárlása körül: most először fogalmazott meg nyílt kritikát a vétellel szemben Dragan Dilas, a Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) elnöke. A politikus nem csupán Aleksandar Vucic kormányát bírálta, hanem azt állította, hogy a magyar olajvállalat lenne a lehető legrosszabb vevő a szerb olajcég számára. A megszólalás azért is figyelemre méltó, mert Dilas Vucic legerősebb politikai kihívójaként és a legjelentősebb ellenzéki erő vezetője.
A NIS többségi tulajdonrészének sorsa hónapok óta az egyik legfontosabb gazdasági kérdés Szerbiában. Az ügy hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az orosz energiaszektorra, ami a Gazprom és a Gazprom Nyefty érdekeltségébe tartozó NIS-t is érintette. A kialakult helyzetben a Mol jelentkezett potenciális vevőként az orosz tulajdonban lévő részesedés megszerzésére.
A magyar vállalat januárban megállapodást írt alá a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen birtokolt 51,56 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról. A folyamat azóta is zajlik, az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFAC) pedig legutóbb július 1-jéig meghosszabbította azt az engedélyt, amely lehetővé teszi a tárgyalások folytatását.
Dragan Dilas most közzétett nyilatkozatában azt állította, hogy
a Mol nem lenne megfelelő tulajdonosa a szerb olajipari vállalatnak.
Érvelése szerint a magyar cég saját finomítóval rendelkezik Budapest közelében, így hosszabb távon nem lenne érdeke a NIS tulajdonában álló pancsovai finomító működtetése és fejlesztése.
Az ellenzéki politikus emellett jogi kérdéseket is felvetett. Azt kérdezte, hogy a szerb kormány mikor döntött arról, hogy nem él azzal az elővásárlási joggal, amelyet állítása szerint a Gazprommal kötött korábbi szerződés biztosít Szerbia számára. Dilas szerint ilyen jelentőségű kérdésben nem Aleksandar Vucic államfő vagy egyetlen politikus dönthet, hanem kizárólag a szerb kormány.
A politikus azt is állította, hogy amennyiben nem született hivatalos kormánydöntés az elővásárlási jogról való lemondásról, akkor Dubravka Dedovic Handanovic energiaügyi miniszter jogsértést követhetett el azzal, hogy a magyar féllel aláírta a Mol esetleges tulajdonszerzését lehetővé tevő megállapodást.
A kijelentések azért különösen jelentősek, mert a NIS körüli folyamatok eddig elsősorban gazdasági és geopolitikai szempontból kerültek napirendre. A Mol szerepét sem a kormánypárti, sem a jelentősebb ellenzéki szereplők nem bírálták nyilvánosan ilyen élesen. Dilas mostani megszólalása így azt jelezheti, hogy
a szerb belpolitikában is vitatémává válhat a magyar vállalat esetleges szerepvállalása.
Közben a tranzakció előkészítése tovább halad. A szerb kormány és a Mol korábban részvényesi megállapodást írt alá, amely lehetővé tenné a NIS működésének és fejlesztésének folytatását akkor is, ha a magyar vállalat megszerzi az orosz tulajdonrészt. A dokumentum külön kitér arra is, hogy a pancsovai finomító a jövőben is működjön.
A Mol vezetése többször hangsúlyozta, hogy a felvásárlás célja a régiós ellátásbiztonság erősítése. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató korábban úgy nyilatkozott, hogy a tranzakció magasabb szintű együttműködést teremthetne a közép- és kelet-európai energiaszektor szereplői között.
A NIS jövője azért kulcsfontosságú Szerbia számára, mert a vállalat üzemelteti az ország egyetlen olajfinomítóját. A szankciók miatt a társaságnak többször kellett amerikai mentességet kérnie a nyersolaj beszerzéséhez és feldolgozásához. Egy sikeres tulajdonosváltás jelentősen egyszerűsíthetné a vállalat működését, ugyanakkor a mostani szerb politikai vita azt mutatja, hogy a kérdés már nem kizárólag gazdasági, hanem belpolitikai jelentőséget is kapott Belgrádban.
