A konferencia fő célja a valódi problémafeszegetés volt, a hazai helyzet tisztázása, a valós kép feltárása a bölcsész diploma munkaerő-piaci értékét illetően.
Dr. Dezső Tamás megnyitó beszédében hangsúlyozta: „Minden diploma annyit ér, amennyi tudással az adott oktatási intézmény meg tudja tölteni azt”. Az ELTE BTK dékánja ugyanakkor javasolta a hallgatóknak az egyéni stratégiaépítést már egyetemi éveik alatt is: „A bölcsész diploma kiemelkedő kommunikációs készséget és megbízható idegennyelv-tudást ad, ezen tényezők mellett azonban fontos az egyéni karriertervezés is.”
A munkaerő-piaci kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a bölcsész végzettségűek általánosan jó nyelvi és kommunikációs kompetenciákkal rendelkeznek. Szinte valamennyi cég képviselője hiányolta azonban a gyakorlati ismereteket, amelyek gyakran már a pályázatra benyújtott önéletrajz, motivációs levél formai elkészítésében megnyilvánulnak.
Szintén nagy problémának tartották, hogy a pályakezdő bölcsészek többsége még semmilyen szakmai gyakorlaton nem vett részt. A multinacionális cégek képviselői alapvető elvárásként jelölték meg a bölcsész végzettségű pályázókkal szemben a továbbképzésekre nyitott, befogadó, rugalmas személyiséget.
Forgó Melinda, az ELTE Karrier Központ vezetője egy 2008-as munkaerő-piaci felmérés alapján a motiváltságot, legalább két idegen nyelv megbízható ismeretét, az informatikai ismereteket, az önállóságot, a projektgondolkodást, a tanulékonyságot, a nagy munkabírást és a jó kommunikációs készséget nevezte meg a legfontosabb elvárásainak egy pályakezdő bölcsésszel szemben.
Az ELTE Karrier Központjának vezetője kiemelte, hogy a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező diplomás az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett. A legfrissebb felmérések szerint a végzett bölcsészek több mint fele még mindig a közalkalmazotti szférában helyezkedik el.
Minden érintett fél egyetértett abban, hogy a munkaerő-piacnak és a felsőoktatási intézményeknek közeledniük kell egymás felé. Ennek érdekében a jövőre vonatkozóan gyakornoki programok kidolgozásának lehetőségét vetették fel az érintett multinacionális cégek HR képviselői és az ország öt legnagyobb bölcsészettudományi karának dékánjai.
