Működő uniós példák

Emellett azt is rögzítették, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt lévő jogorvoslati eljárásokban meghatározott lépések már csak elektronikusan hajthatók végre. A közbeszerzési eljárások elektronikus lefolytatása terén valódi előrelépés ugyanakkor egyelőre nem következett be – derül ki a Közbeszerzések Tanácsa (KT) parlamentnek benyújtott beszámolójából. Emlékeztetnek arra is, hogy a legutóbbi törvénymódosítás mellett az elmúlt tíz évben számos kísérlet történt az e-közbeszerzés bevezetésére, de csupán tényleges eredményt nem hozó rendeletek, határozatok születtek. A KT évek óta hangoztatja, átfogó stratégia nélkül nincs számottevő előrelépés. Az a legnagyobb baj, hogy jelenleg nincs az elektronikus közbeszerzésnek még igazi „gazdája” sem, nemhogy koncepciója, ezért ad hoc módon születnek elképzelések, határidők, feladatok – állapította meg a testület.

Hiányosságként értékelik, hogy nem ismert, pontosan mit is kell értenünk elektronikus közbeszerzésen, azaz mit kell az ajánlatkérőknek elérni, létrehozni a jövő év január 1-jétől, illetve július 1-jétől. Vitathatónak tartják azt a koncepciót, hogy az e-közbeszerzés problémáját a kormányzati központi rendszer által megteremtett Ügyfélkapu, illetve Hivatali kapu a tervezett elektronikus tértivevény-szolgáltatások esetében teljes körűen megoldja. E tevékenységek e-támogatása a KT álláspontja szerint csak az első lépés lehet, mert a folyamatok elektronikussá tétele akkor képvisel valódi hozzáadott értéket, ha azzal időt, energiát és – esetleg – költségeket lehet megtakarítani.

Az elektronikusan beérkező, ám ezen a módon feldolgozásra, kiértékelésre nem alkalmas dokumentum nem könnyíti meg az ajánlatkérő munkáját, mert azt ugyanúgy papíralapon használja majd, mint a hagyományos eljárások esetében – olvasható a beszámolóban. Az informatika akkor képes jóval szélesebb körben támogatni a közbeszerzési eljárásokat, ha valamennyi mozzanatát – beleértve az eljárásokat, a szereplőket, a keletkező dokumentumokat – feltérképezik, és mindezt informatikai értelemben is modellezik.

A KT most is azon az állásponton van, hogy olyan programot kell összeállítani, amelyben világosan lefektetett feladatokat, határidőket és felelősöket jelölnek meg, és amely komplexen kezeli az e-közbeszerzés témáját. E területen számos dokumentum, nemzetközi kutatás, tanulmány született, és a testületnek különböző fórumokon, munkacsoportokban zajló tevékenységekről van tudomása. Európában már léteznek olyan működő rendszerek, informatikai megoldások, amelyeket egyszerűen csak hozzá kellene igazítani a magyar jogszabályi környezethez – véli a KT. Szerintük az előrelépést nagyban segítené, ha az érintettek megismernék e megoldásokat.

Megjegyzik: mivel a gazdasági élet egyéb – a közbeszerzési eljárások komplexitásához képest sokkal kevésbé bonyolult – területein is csak nehezen nyer teret az elektronikus út, illetve forma, ezért is vannak kételyeik a közbeszerzések teljes mértékű és viszonylag rövid távon történő e-útra terelése tekintetében. (Példaként említik, hogy a hatósági eljárások elektronikus intézését is csak igen korlátozott körben vezették be, pedig ezen eljárásokban a leggyakrabban valóban csak a kommunikációt kell megoldani az eljáró hatóság és az ügyfél között. A közbeszerzési eljárásban azonban a kommunikáció nem feltétlenül kétpólusú – lehetnek az ügyekben részt vevő egyéb érintettek, hatóságok, referenciát, igazolást kibocsátó szervezetek A folyamat hangsúlyos részét képezi az elbírálás – alkalmasság, érvényesség, ajánlatok kiértékelése –, de legalább ilyen fontos a szerződéskötés, a megrendelés és a számlázás mikéntjének kérdése is.

Pozitívan értékeli ugyanakkor a KT, hogy a gazdasági tárca, majd a legutóbbi szervezeti átalakítást követően a MeH Elektronikus Kormányzati Központ az e-árlejtés-rendelet végrehajtásához kapcsolódóan tanulmányt készített, amely magában foglalja az alkalmazással összefüggésben felmerült gyakorlati kérdések kezelését, a jogszabályi korrekciókra vonatkozó javaslatokat, illetve az elektronikus technikák elterjedését segítő tájékoztató anyagok összeállítását is.

A KT beszámolója kitér arra is, hogy a 2006. év végén megkezdett átfogó informatikai fejlesztés eredményeként honlapján a Közbeszerzési Értesítőt kereshető, elektronikus formában jelenteti meg. Ezzel – állítása szerint – a hirdetményekhez kapcsolódó elektronikus támogatási formák teljessé válnak. A KT által kifejlesztett elektronikus hirdetménykezelő rendszer – ezen keresztül hozhatók nyilvánosságra elektronikusan a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó különböző felhívások és tájékoztatók – már 2004-től működik.

A múlt esztendő közepétől indult online Közbeszerzési Értesítővel pedig már nemcsak a hirdetmények megküldése, hanem a közzétételük is elektronikus formában valósulhat meg, ingyenesen, kereshető módon. Ugyanezen fejlesztéseknek köszönhetően a KT teljesen új honlapot alakított ki, amelyen sok szempontú keresést tesz lehetővé az ajánlásokban, tájékoztatókban, európai bírósági ítéletekben, a különböző jegyzékekben, illetve elérhető számos hasznos információ is.

A közbeszerzési törvény módosítása nyomán újabb fejlesztési feladatok váltak szükségessé. A KT kezdeményezésére – a könynyebb áttekinthetőség és a nagyobb nyilvánosság biztosítása érdekében – egy központi helyen, a tanács honlapján hozzáférhető lesz az egységes közbeszerzési adatbázis is. Ebben ajánlatkérőhöz és közbeszerzési eljáráshoz rendelve jelennek majd meg a tanács különböző nyilvános dokumentumai. Az adatbázisra épülve új statisztikai programot is fejlesztenek, amely az eddigiekhez képest gyorsabb munkavégzést, rugalmasabb lekérdezési és riportkészítési tevékenységet, illetve mélyebb elemzéseket tesz lehetővé. Mindezek megvalósítására – kiegészítve az e-ügyintézés bevezetésével a Közbeszerzési Döntőbizottságnál – a múlt év végén közbeszerzési eljárásokat írtak ki. MK

Vannak már olyan piaci szolgáltatók, amelyek nyújtanak ugyan e-árlejtéses szolgáltatást, de a különböző költségvetési szervek, önkormányzatok ezeket egyelőre csak kísérleti jelleggel, a közbeszerzési értékhatár alatti vásárlásoknál vették igénybe. A dinamikus beszerzési rendszer esetében pedig az előirányzott 2007. július 1-jei törvényi határidő ellenére nem született meg a részletes szabályozás. A KT ismeretei szerint más uniós országban sincsenek még erre működő modellek.

Munkatársunktól E-árlejtés A közbeszerzési törvény 2005. év végi módosítása során külön rendeletben szabályozta ezt a formát, valamint az úgynevezett dinamikus beszerzési rendszert. A KT azonban úgy látja, ezt a lehetőséget azóta is csak elvétve alkalmazzák.

Vannak már olyan piaci szolgáltatók, amelyek nyújtanak ugyan e-árlejtéses szolgáltatást, de a különböző költségvetési szervek, önkormányzatok ezeket egyelőre csak kísérleti jelleggel, a közbeszerzési értékhatár alatti vásárlásoknál vették igénybe. A dinamikus beszerzési rendszer esetében pedig az előirányzott 2007. július 1-jei törvényi határidő ellenére nem született meg a részletes szabályozás. A KT ismeretei szerint más uniós országban sincsenek még erre működő modellek. „Udvari” tapasztalat A kormányrendelet egyrészt az országosan kiemelt termékek körébe emelte az elektronikus árlejtés-szolgáltatást, másrészt az alkalmazását 2008. január 1-jétől kötelezővé is tette a központosított közbeszerzési eljárásokban.

A forma alkalmazása azonban a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) megítélése szerint a gyakorlatban bonyolultnak bizonyult, valamint jelentős idő- és költségnövekedést idézett elő. A KSZF úgy véli, az e-árlejtés-rendelet több szabályozási pontatlansága, illetve hibája is nehezíti az alkalmazást. Tény, hogy az e-árlejtést eddig kizárólag a nagy beszerzők (HM, VPOP) alkalmazták.-->