Ez dühíthette fel Pekinget: az EU taktikát váltott, csendben tesz oda a kínaiaknak
Az Európai Unió hatalmas csinnadratta közben hajtotta végre az orosz gazdaságról való leválást, és ideológiai kinyilatkoztatások felhőibe burkolózva hozott protekcionista intézkedéseket Kínával szemben. A nagy ázsiai versenytársat illetően azonban taktikát válthatott Brüsszel – írja a patinás hongkongi lap, közzétéve egy márciusban titokban meghozott döntést.
A South China Morning Post exkluzív információként közölt híre szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke márciusban a 26 főosztályvezetőjével tartott magas szintű értekezleten hagyta jóvá a tervet. Ez megakadályozná, hogy uniós források olyan tisztatechnológiai projektekhez kerüljenek, amelyek kínai invertereket tartalmaznak. (Az inverterek a nap- és szélenergia-rendszerek központi, kulcsfontosságú elektronikai alkatrészei, amelyek egy-egy rendszer költségének 10-20 százalékát teszik ki.)
Iparági csoportok becslése szerint a Huawei Technologies vezette kínai vállalatok több mint 220 gigawattnyi európai telepített napelemes kapacitáshoz járultak hozzá ezekkel az eszközökkel – írja a lap. Ez több, mint Magyarország tavaly mért teljes napelemes kapacitásának a huszonötszöröse, a németnek pedig a kétszerese.
A terv, amelyet nyilvános bejelentés nélkül dolgoztak ki, és amelyről korábban nem számoltak be, új gondolkodásmódot is tükröz Brüsszelben a Kínával foglalkozó döntéshozók körében – erősítette meg több forrás. Ez röviden így foglalható össze: többet tenni, kevesebbet mondani
– sommázza a kínai portál.
A kínai technológia és az európai protekcionizmus: Peking ellentámadásba lendült
A cikk nem az egyetlen támadás az európai protekcionizmus ellen a héten. Peking ezt az időpontot választotta az ellentámadásra.
Másfél hónapja folyik az iráni háború, amire ugyan Kína Európától eltérően energiatartalékai feltöltésével felkészült, gazdaságát mégis kellemetlenül érinti. A stratégiai nyugalomban a héten állt be változás Pekingben. A keddi napot választották a Nyugat elleni stratégiai támadásra, amikor Pekingben tárgyalt a spanyol Pedro Sánchez – akivel Donald Trump amerikai elnök a legrosszabb viszonyban van az uniós kormányfők közül –, és Hszi Csin-ping elnök Lavrov orosz külügyminiszter fogadására készült.
A kínai offenzívát kristálytisztán követni lehetett a Global Times, a kínai kommunista párt szócsöve címlapján. Hszi találkozóján a spanyol kormányfővel – első nyilatkozatában az iráni háború kitörése óta – rátámadt az amerikaikra, és arra szólította fel a világot, hogy lépjen fel a nemzetközi rend zűrzavarba süllyesztése ellen.
Egyidejűleg a kínaiak betették a lábukat a NATO-ban az iráni háború nyomán keletkezett résbe is. Az európaiakat ugyanazon a címlapon egy bennfentes forrásra hivatkozó cikkben érte a támadás egy kemény figyelmeztetés formájában, hogy ha folytatják a protekcionista intézkedéseket Kínával szemben, Peking keményen visszavág, és Brüsszel akár kereskedelmi háborúval nézhet szembe.
Az inverterek ügye az új fejlemény, de Kínának hosszú a listája: a vádaké és a fenyegetéseké is
A kemény figyelmeztetést közlő Global Times hosszan sorolta a kínaiak korábbi európai sérelmeit (és a kilátásba helyezett kínai ellenlépéseket). Mivel friss fejleményről nem esett szó, és ugyanekkor esett neki nyíltan Hszi az amerikaiknak, kétség se férhetett a Nyugat megosztására irányuló szándékhoz.
Ugyanakkor jelent meg a SCMP exkluzív információja, amely szerint mégiscsak van legalább egy új fejlemény. Erről a lapról azt kell tudni, hogy nem államilag kontrollált, de mióta pont tíz éve az Alibaba csoport szerezte meg, Nyugatról gyakran éri az a kritika, hogy a pekingi hivatalos álláspontot röpíti világgá.
Az Európai Bizottság célja a csendben meghozott döntéssel – írja a lap –, hogy megakadályozza az uniós pénzek ilyen projektekbe áramlását, és korlátozza a kutatási együttműködést a Horizon program keretében azokban az esetekben, ahol kínai inverterek is szerepet játszanak – mondta négy, a tervet ismerő forrás.
A Horizonról, az unió fő kutatási és innovációs programjáról azt kell tudni, hogy hatalmas pénz van benne, ha nem is annyi, mint amennyit Brüsszel Ukrajna támogatására szán. Idén és jövőre 14 milliárd eurót készülnek elkölteni.
Ez összhangban áll az EU azon törekvésével, hogy támogassa a helyi gyártókat, akik szerint a kínai verseny agyonnyomja őket – fogalmaz a lap.
A terv egyben illeszkedik azokhoz a megnövekedett biztonsági aggodalmakhoz is, hogy Kína – amelyet Európa nagy részén geopolitikai riválisnak tekintenek – képes lehet lekapcsolni az elektromos hálózatot, ha a kapcsolatok tovább romlanak – teszik hozzá.
Moszkvát és Pekinget minden háború közelebb hozza, Hszi Csin-ping fogadta Lavrovot – áramlik az orosz olaj
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. A találkozón a két nagyhatalom egységet mutatott az iráni konfliktus diplomáciai rendezésében, Lavrov pedig kijelentette, hogy Oroszország kész pótolni az iráni olajat.
