Rádió: perelne a kizárt cég

Jogi lépéseket fontolgat a Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt., miután kizárták a két országos kereskedelmi rádiós jogosultságra kiírt pályázatokból – értesült a Világgazdaság Márton Dávid vezérigazgatótól. A Rádió1 alapítója és volt ügyvezető igazgatója szerint pályázatuk alakilag megfelelt a kiírásnak, nem értik hát, miért zárta ki őket az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT).

Mint ismert, szerdán az ORTT kizárta a Zene Rádiót mind a Sláger, mind a Danubius jelenlegi frekvenciájára kiírt pályázatból. Az indoklás szerint a társaság „üzleti-pénzügyi terve a piaci körülményekre vonatkozóan helytelen, nem megalapozott feltételezésekből indul ki”.

„Felettébb meglepő ez az indoklás, tekintve, hogy 12 éve üzemeltetek különböző rádiókat, így tisztában vagyok azok gazdasági hátterével és működésével” – hangsúlyozta lapunknak a Zene Rádió vezérigazgatója. Hozzátette azt is, hogy a kiírás szerint a pályázatban csupán a fizetendő koncessziós díjról kellett kötelezettséget vállalni, az üzleti terv megvalósulásáról nem. Márton Dávid szerint mindemellett furcsa az is, hogy hiánypótlásra, pontosításra nincs mód; mindez szerinte megkérdőjelezi az egész folyamat átláthatóságát.

Majtényi László ORTT-elnök szerint tévedés, hogy a médiahatóság ne vizsgálhatná az üzleti tervek megvalósíthatóságát. „Indoklási kötelezettségünk van, ennek eleget kell tenni” – tette ugyanakkor hozzá. Az elnök mindazonáltal hangsúlyozta: a testület a döntéshozatali folyamat eddigi határozatait tekintve egészében rossz döntéseket hozott, ám ez még akár korrigálható is. Az elnök álláspontja szerint nem a Zene Rádió pályázata az egyetlen, amely „megalapozatlan” üzleti tervet tartalmaz, sőt akad olyan pályázat, amely súlyos alaki hibában is szenved.

A rádiófrekvencia-pályázat körül napok óta forr a levegő, a média a politika „nyomulásáról”, „mutyizásról” cikkez. Állítólag a két politikai oldal felosztotta egymás között a frekvenciákat – az egyik lenne a jobb-, a másik a baloldalé. Előbbi szerepre a híresztelések szerint az ez év szeptemberében a Magyar Nemzet–HírTV csoporthoz tartozó Lánchíd Kereskedőház által létrehozott, tehát tagadhatatlanul a politikai spektrum jobboldalához kötődő Advenio Műsorszolgáltató Zrt.-t „szemelték ki”, utóbbira pedig az Est Media Group és a tulajdonában lévő Radiocafé 98.6 által alkotott FM1 Konzorciumot.

E logika szerint a Zene Rádiót azért kellett kiütni a versenyből, nehogy „bezavarjon”. A híresztelések szerint ugyanis mindhárom szereplő hasonló mértékű – üzletileg „nehezen kigazdálkodhatónak” tűnő – koncessziós díjat vállalt, az információk szerint a második esztendőtől évi 200 millió forintot plusz az árbevétel 50-55 százalékát. Összehasonlításképpen: a műsor-szolgáltatási díj a Sláger Rádió esetében az árbevétel 5, a Danubius esetében 10, a Juventusnál pedig körülbelül 25 százalékát tette ki tavaly, és számottevő nyereséget csak a Sláger tudott elérni.

Kádár Tamás, az Est Media Group ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak jelezte: a pályázatértékelés objektív szempontjaiban bíznak, abban, hogy a koncessziósdíj-vállalásuk, illetve az erős kulturális-civil vonaluk jó pozíciót biztosít nekik a versenyben. A szakember hangsúlyozva, hogy megközelítésük mind a tervezett műsorok vonalát, mind az üzleti elképzeléseket és modellt tekintve eltér a nagy rádiók által jelenleg alkalmazottól.

Az Adveniót lapunknak lapzártáig nem sikerült elérni. Heltai Péter, az társaság igazgatósági tagja korábban kijelentette, hogy a pályázat lezárultáig a cég egyik képviselője sem nyilatkozik.

- Mit gondol, ki nyeri a Sláger Rádió frekvenciáját?

- Nagyon nehéz lenne azt mondanom, hogy nem mi nyerjük, figyelembe véve a Sláger Rádió jelentős sikerét az elmúlt 12 évben. Milliárdokat fektettünk annak idején a magyar piacba, tettük ezt azért, mert hittük és még most is hisszük, hogy továbbra is folytathatjuk munkánkat mint a koncesszió tulajdonosa.

- Pár napot Magyarországon töltött. Mivel foglalkozott ?

- A kormány több tagjával, tisztviselőkkel tárgyaltam, találkoztam a hazai cégem alkalmazottaival, valamint ügyvédekkel és a partnereinkkel is. Ezt azért tettem, mert hiszem, mindent meg kell tennünk azért, hogy bebizonyosodjon, egy átlátható és nyílt folyamatról van szó. Bizonyos újságok részéről ugyanis felmerültek olyan állítások, hogy nem korrekt és nem pártatlan az eljárás, erre akarunk most választ kapni.

- És mit tapasztalt, kielégítő a hatóságok hozzáállása?

- Amikor 12 éve ide jöttünk, egy dolgot kértünk a kormánytól, mégpedig az átlátható és tiszta folyamatokat, ezt akkor meg is kaptuk. Ha nem ez lett volna a helyzet, biztosan minden befektető továbbállt volna azóta. Most azonban arra utaló jelek vannak, hogy megváltozni látszik a helyzet, nem teljesen átlátható a folyamat, de meg akarok bizonyosodni róla, hogy ez nem igaz, és kizárólag a hallgatók érdekeit tartják szem előtt a pályázatok értékelésekor. A koncesszió nem lehet háttéralkuk tárgya, mert ez nem szolgálja sem az ország, sem a hallgatók érdekeit. Ha valóban megtörténhetnek a pletykákban említett megállapodások, az szörnyű és kedvezőtlen fordulat lenne Magyarország számára.

- A magyar a megfelelő piac a befektetésre?

- Ha átlátható, akkor a válaszom: természetesen! Befektetésünk elején voltak veszteségeink, de ma már nyereséges a magyar cégünk. Szeretjük Magyarországot, és örökre itt szeretnénk maradni. Ha a szabályozási hátteret megváltoztatja a kormány, akkor az nem vonzza a külföldi tőkét. Mi az „új” Magyarországra jöttünk, és az nagyon ijesztő lenne, ha a „régi” – évtizedekkel korábbi – Magyarország térne vissza.

- Mit gondol, ki nyeri a Sláger Rádió frekvenciáját?

- Nagyon nehéz lenne azt mondanom, hogy nem mi nyerjük, figyelembe véve a Sláger Rádió jelentős sikerét az elmúlt 12 évben. Milliárdokat fektettünk annak idején a magyar piacba, tettük ezt azért, mert hittük és még most is hisszük, hogy továbbra is folytathatjuk munkánkat mint a koncesszió tulajdonosa.

- Pár napot Magyarországon töltött. Mivel foglalkozott ?

- A kormány több tagjával, tisztviselőkkel tárgyaltam, találkoztam a hazai cégem alkalmazottaival, valamint ügyvédekkel és a partnereinkkel is. Ezt azért tettem, mert hiszem, mindent meg kell tennünk azért, hogy bebizonyosodjon, egy átlátható és nyílt folyamatról van szó. Bizonyos újságok részéről ugyanis felmerültek olyan állítások, hogy nem korrekt és nem pártatlan az eljárás, erre akarunk most választ kapni.

- És mit tapasztalt, kielégítő a hatóságok hozzáállása?

- Amikor 12 éve ide jöttünk, egy dolgot kértünk a kormánytól, mégpedig az átlátható és tiszta folyamatokat, ezt akkor meg is kaptuk. Ha nem ez lett volna a helyzet, biztosan minden befektető továbbállt volna azóta. Most azonban arra utaló jelek vannak, hogy megváltozni látszik a helyzet, nem teljesen átlátható a folyamat, de meg akarok bizonyosodni róla, hogy ez nem igaz, és kizárólag a hallgatók érdekeit tartják szem előtt a pályázatok értékelésekor. A koncesszió nem lehet háttéralkuk tárgya, mert ez nem szolgálja sem az ország, sem a hallgatók érdekeit. Ha valóban megtörténhetnek a pletykákban említett megállapodások, az szörnyű és kedvezőtlen fordulat lenne Magyarország számára.

- A magyar a megfelelő piac a befektetésre?

- Ha átlátható, akkor a válaszom: természetesen! Befektetésünk elején voltak veszteségeink, de ma már nyereséges a magyar cégünk. Szeretjük Magyarországot, és örökre itt szeretnénk maradni. Ha a szabályozási hátteret megváltoztatja a kormány, akkor az nem vonzza a külföldi tőkét. Mi az „új” Magyarországra jöttünk, és az nagyon ijesztő lenne, ha a „régi” – évtizedekkel korábbi – Magyarország térne vissza.-->