Csökkenő juttatás, rossz közérzet

Jócskán átalakítják a hazai cafeteria-rendszert a januártól életbe lépő adóváltozások. Mint ismeretes, a cégek által eddig biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-, illetve internethasználat adómentes, az előfizetési díj és a géphasználat teljes összege adó- és így járulékmentes marad. A céges autók után kapott üzemanyag-megtakarítás összege pedig százezer forintos korláttal levonható lesz a személyi jövedelemadó alapjából. Ez a kedvezményes, 25 százalékos teher jelentős növekedést jelent az adómentességhez képest, de kedvezőbb az eredetileg tervezett 32 százalékos adótehernél. A kedvezményes körbe tartozó juttatásokra nem lesz összevont felső korlát, de valamennyi juttatásra egyedi értékhatár vonatkozik majd, ezek túllépése esetén már az általános, 54 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, és járulékot is fizetni kell. Utóbbi körbe tartozik majd a hidegétkezési utalvány, az ajándék- és a kultúrautalvány is.

A felső korlátok közül a melegétkezési jegyé pozitív irányban változik, a jelenlegi 12 ezer forintról 18 ezerre emelkedik. A Hewitt vállalati válságkezelést kutató felméréséből kiderült, a vállalatok közel fele áthárítja dolgozóira a megnövekedett költségeket, meglepő ugyanakkor, hogy tízből négy vállalat a költségek megosztását célozza, ezzel vélhetően csökkenteni akarja az alkalmazottak jövedelmeiben beálló csökkenés miatti elégedetlenséget.

„A korábban adómentes juttatások adókötelessé tétele az eddig alacsony járulékos költségű és éppen ezért népszerű javadalmazási forma, a béren kívüli juttatások átgondolására készteti a HR-vezetőket” – mondta el Kercsmár Eszter, a Hewitt javadalmazási és juttatási szakértője.

Az egészséges életmódot elősegítő juttatások is csorbát szenvednek majd. A Hewitt 2009-es Átfogó Kompenzációs Kutatása 99 hazai vállalatot s rajtuk keresztül 21 400 munkavállaló juttatásait térképezte fel. Főleg termelő, kereskedő és szolgáltató vállalatok juttatási gyakorlatát vizsgálta a Hewitt, átlagos árbevételük 19,7 milliárd forint. Az elemzésből kiderült, hogy az egészségpénztári hozzájárulást az idén a cégek alig egy tizede nyújtja cafeteria-rendszer keretein kívül fix juttatásként. Ez az arány a tavalyi esztendőhöz képest visszaesést jelent, azonban a felhasználás korlátozása, valamint a vonatkozó adózási szabályok következtében alkalmazásának gyakorisága várhatóan a jövőben még tovább csökken.

Ha nem is a cafeterián belül, hanem egyéb juttatásként, a cégek költenek a munkavállalók egészségvédelmére. Igaz, a tudatos munkáltatói egészségmenedzsment nem csupán a vállalat társadalmi felelősségvállalásának eszköze, hanem a költségek megtakarításának is egy formája lehet.

Bár jelenleg a vállalatok egytizedének sincs tudatos egészségfejlesztési stratégiája, ez az érték jelentős fejlődést mutat a korábbiakhoz képest. Érdekesség, hogy a felmérés alapján a részt vevő vállalatoknál a táppénzen töltött napok száma átlagosan eléri a nyolc munkanapot is, melynek költségei a munkáltató számára igen magasak, még abban az esetben is, ha a törvényben megszabott táppénz értékén felül csupán a vállalatok 4 százaléka nyújt további kiegészítést. További jóléti juttatásként tarthatjuk számon a jelenleg még kevéssé elterjedt, ugyanakkor nagyon divatos kényeztető, frissítő elemeket. Ilyen például a munkavállalóknak tartott ergonómiai tanácsadás, mellyel a munkaadók hét százaléka él, hat százaléka gyümölcsöt oszt munkavállalóinak, két százalék pedig ingyenes munkahelyi masszázst nyújt. A törvényben előírt kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon felül a cégek 23 százaléka kínál a munkavállalók meghatározott csoportjainak egyéb egészségügyi szolgáltatást – emelte ki Makrai Fanni, a Hewitt javadalmazási és juttatási szakértője. Hozzátette: a juttatás az esetek közel felében egészségügyi munkaalkalmassági és szűrővizsgálatot, szemészeti vizsgálatot, valamint egyéb egészségügyi szolgáltatásokat jelenthet.

A felmérésben részt vevő 99 vállalat majd egyötöde kínál valamilyen sportolási lehetőséget alkalmazottainak mint juttatást. Mivel ezt a vállalatok jó része nem a cafeterián belül igyekezett megoldani, hanem egyéb módon, így van rá esély, hogy a mozgásra továbbra is lehetőséget hagynak a munkaadók. Az idén tízből hat cég támogatja a sportolási tevékenységet, méghozzá vállalati sportesemények, versenyek szervezésével, míg a munkaadók több mint fele egyéb lehetőséget biztosít munkavállalóinak a mozgásra. Ilyen lehet például a terembérlet focira, kosárlabdára vagy akár squashra. KI

(a kedvezményes adózású juttatásoknál)

Üdülési csekk: évente a minimálbér összege

Melegétkezési jegy: havonta 18 ezer forint

Iskolarendszerű képzés költsége: évente a minimálbér 2,5-szerese

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés: havonta a minimálbér fele

Önkéntes egészségpénztári befizetés: havonta a minimálbér 30 százaléka

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató: havonta a minimálbér

intézményi befizetés: 50 százaléka

(a kedvezményes adózású juttatásoknál)

Üdülési csekk: évente a minimálbér összege

Melegétkezési jegy: havonta 18 ezer forint

Iskolarendszerű képzés költsége: évente a minimálbér 2,5-szerese

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés: havonta a minimálbér fele

Önkéntes egészségpénztári befizetés: havonta a minimálbér 30 százaléka

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató: havonta a minimálbér

intézményi befizetés: 50 százaléka-->