Megújul a műszaki szabályozás

A műszaki tartalmú jogszabályok egyszerűsítését és a szabványok megismertetését szolgálja az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Államreform Operatív Programjának ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projektje, amelynek végrehajtása az Európai Unió, konkrétan az Európai Szociális Alap és a magyar állam 100 százalékos – 200 millió forintos – támogatásával 2009. december 1-jén fejeződik be. A projekt szorosan kapcsolódik a jogalkotás minőségének javítására, a deregulációra, az innovációbarát jogi környezet kialakítására, a jogalkalmazás könnyítésére és a vállalkozások hatékonyságának növelésére irányuló kormányzati programokhoz.

„Az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára fontos a hatósági eljárások egyszerűsítése, felgyorsítása, valamint a hatályos joganyag koherenciájának és átláthatóságának növelése” – mondta Haba József, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) főtanácsadója, a projekt vezetője. S ugyanígy fontos az is, hogy kevesebb legyen a műszaki szabályozással kapcsolatos állami feladat és adminisztráció, csökkenjenek az ezzel járó költségek, teljesebbé váljon a gazdasági szereplők önszabályozó szerepe és javuljon a jogkövető magatartás. A főtanácsadó szerint a projekt üzlet- és ügyfélbarát jellege várhatóan kedvezően befolyásolja a vállalkozások és a magánszemélyek közérzetét, ezáltal a közigazgatási szervek társadalmi megítélését is. A projekt további konkrét hasznaként említette, hogy egyszerűsödnek a műszaki tartalmú jogszabályok, a korábbinál rugalmasabb lesz a műszaki szabályozás, és közérthetővé, áttekinthetővé, belső ellentmondásoktól, átfedésektől mentessé válnak a műszaki előírások.

A projekt végrehajtása során első lépésben azonosították a műszaki tartalmú jogszabályokat, összesen 219-et. Ezek közül kiválasztották azokat, amelyeket a projekt keretében elemeztek, mivel a keret nagysága nem tette lehetővé valamennyi átvizsgálását. A kiválasztott 39 elemzésénél az összefonódások, hivatkozások miatt a munkába be kellett vonni 89 kapcsolódó jogszabályt is. Így végül 128 jogszabály, mintegy ötezer oldalnyi joganyag átvizsgálását végezték el.

Megnézték, hogy az európai uniós műszaki jogszabályokat a hazai jogalkotók hibátlanul vették-e át, s a vizsgált hazai jogszabályok összhangban vannak-e az uniós előírásokkal. Azt is megvizsgálták, hogy egymással nincsenek-e ellentmondásban, illetve előfordulnak-e bennük átfedések. Majd elvégezték a szabványokkal való összehasonlításokat is: ekkor azt is vizsgálták, hogy tartalmaznak-e szabványokra való hivatkozást, átvett szabványszövegrészeket, kötelezővé tesznek-e szabványokat, akár konkrét hivatkozással, akár pedig úgy, hogy beemelnek szabványszövegeket.

„Az európai szabványokat mindegyik EU- és EFTA-tagállam köteles nemzeti szabványként bevezetni, és köteles visszavonni az ezekkel ellentétes szabványait, ha vannak ilyenek, ellenkező esetben, és ha jogszabállyal kötelezővé tesznek szabványokat, az adott tagállam akadályozza a szolgáltatások és áruk szabad áramlását, műszaki akadályokat gördít a kereskedelem útjába, gátolja a műszaki fejlődést, aminek komoly következményei lehetnek” – hangsúlyozta Haba József. „Egyidejűleg az úgynevezett új megközelítés elvét igyekszünk alkalmazni a tiszta magyar műszaki jogszabályoknál” – tette hozzá. Ez azt jelenti, hogy csak a lényeges, alapvető követelményeket tartalmazza a jogszabály, például: egy forgó gépet olyan védelemmel kell ellátni, hogy az ne okozzon egészségkárosodást, illetve ne legyen életveszélyes. A többi, egy-egy konkrét berendezésre vonatkozó részletes előírás már a szabványokban jelenik meg. Ennek megfelelően indítványozták kivenni az egyes jogszabályokból azokat a részeket, amelyeknek szabványokban a helye.

Az ÁROP projektje keretében így 136 magyar nyelvű szabvány kiadására tettek javaslatot, amelyek közül 91 európai és/vagy nemzetközi szabványt bevezető szabvány és 45 tiszta magyar szabvány. Egyidejűleg több szabvány visszavonását, illetve módosítását is kezdeményezték.

„A tapasztalatainkból az a következtetés vonható le, hogy a projekt kezdeményezése indokolt és hasznos volt, ezért azt további jogszabályokra kiterjesztve a jövőben is érdemes folytatni” – javasolta végül az MSZT főtanácsadója. VG

1.1 Gépek és villamos berendezések biztonsága

1.2 Személyek biztonsága

2. Környezetvédelem

3. Egészségvédelem

4. Építés

4.1 Építőipar, építőanyag-ipar

4.2 Építmények

4.3 Épületgépészet

5. Élelmiszer-biztonság

6. Fogyasztóvédelem

7. Infokommunikáció

8. Közszolgáltatás, közbiztonság

9. Közlekedés, szállítás

Forrás: Magyar Szabványügyi Testület

1.1 Gépek és villamos berendezések biztonsága

1.2 Személyek biztonsága

2. Környezetvédelem

3. Egészségvédelem

4. Építés

4.1 Építőipar, építőanyag-ipar

4.2 Építmények

4.3 Épületgépészet

5. Élelmiszer-biztonság

6. Fogyasztóvédelem

7. Infokommunikáció

8. Közszolgáltatás, közbiztonság

9. Közlekedés, szállítás

Forrás: Magyar Szabványügyi Testület-->