Nem játék a csődvédelem

A szeptember elsejétől hatályos új csődtörvény a korábbinál kétségkívül jóval előnyösebb rendelkezéseket tartalmaz az adós számára. Eddig csak a hitelezők jóváhagyásával lehetett csődvédelmet kérni. Most átmeneti pénzügyi gondok esetén e nélkül is bírósághoz lehet fordulni, és a kérelem benyújtását követő napon már megilleti az adóst az ideiglenes, majd az igazságszolgáltató fórum által elrendelt moratórium. Ennek alapján pedig sem a hitelező(k), sem a számlavezető bank, sem a szerződő partner nem érvényesítheti követelését a bajba jutott társasággal szemben.
Mindezen előnyök ellenére érdemes koncepciózusan meggondolni ezt a lépést, mert minden biztató vonása ellenére akár a cég végét is jelentheti – figyelmeztet kérdésünkre Ember Csaba ügyvéd, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda tagja. Igaz, hogy a moratórium kilencven napja alatt – vagy még tovább, de legfeljebb egy évig – egyezkedhet az adós a hitelező bankokkal, beszállítókkal a cég jövője érdekében. Ám ha a határidő eredménytelenül telik el, a csődeljárás automatikusan felszámolássá alakul át, ez pedig csak egy esetben fordítható vissza, akkor, ha az adós valamennyi tartozását rendezi. Erre viszont nyilván kevés az esély, nem valószínű, hogy menet közben megfelelő forráshoz jut a vállalkozás, hiszen nem véletlenül kért moratóriumot.
Ember Csaba ezért azt javasolja, elsősorban azok a gazdasági társaságok éljenek a csődvédelem lehetőségével, amelyek valóban csak lélegzetvételnyi időt akarnak nyerni, és a közeljövőben várhatóan olyan mértékű bevételhez jutnak, amely megmentheti őket. Felhívta a figyelmet arra is: az adós, ha elszánta magát, a bírósághoz intézett kérelem benyújtását megelőző nap 15 óráig köteles erről értesíteni a számlavezető bankját. Amennyiben a társaság ezt elmulasztja, úgy pénzbírsággal sújtható. A pénzintézet a kérelem bejelentésétől nem inkasszózhat a vállalkozással szemben. A máshonnan érkező inkasszót viszont a bank még végrehajtja, hiszen az egyéb hitelezők a következő nap 0 óráig törvényesen felléphetnek követeléseikkel.
Fontos tudnivaló: a moratórium ideje alatt a bank nem érvényesítheti a kikötött biztosítékot, így a zálogjogot, óvadékot, vételi jogot. A védelem azonban kizárólag a társaság vagyonát képező biztosítékokra terjed ki, a más – például az anyavállalat – által nyújtott garanciákra nem. Az üzleti partnerek keze is meg van kötve: nem mondhatják fel a szerződéseiket arra hivatkozva, hogy az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét. Nincs akadálya azonban a felmondásnak, ha azt csőd esetére kifejezetten kikötötték a megállapodásban.
Nehéz általános tanácsot adni abban, mit tegyen, miképpen tárgyaljon az adós a hitelezőkkel annak érdekében, hogy valóban megegyezés szülessen. Ember Csaba szerint a bankok az őszinteséget tartják az egyik legfontosabb szempontnak. Rugalmasabb, megértőbb tárgyalásokra számíthat tehát az, aki teljes mértékben feltárja a problémáit. Nem szabad elfelejteni: az erőpozíció a banknál van, amely egyáltalán nem díjazza azt, aki nem nyújt számára kellő információt, vagy netán visszaélésszerűen próbálkozik a csődvédelemmel.
Számolni kell azzal is, hogy a bankok természetesen igyekeznek érdekeiknek megfelelően kezelni az új helyzetet. Minden bizonnyal meggondolják és előbb-utóbb átalakíthatják például a biztosítéki rendszerüket. Már vannak jelei, hogy az adósra vonatkozó biztosítékokat több társaságra kiterjesztik, és feltételezhetően egyre többször várnak el garanciát a cégtulajdonos magánszemélytől, aki nem tartozik a csődtörvény hatálya alá – véli Ember Csaba.