Nem mondunk le senkiről

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását kétféle módon is támogatja az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Államreform Operatív Programja (ÁROP). Kiemelt projekt keretében szakértői segítséget nyújtott 2008 szeptemberétől 2009. június 30-ig a kistérségi programok tervezéséhez. Ezzel az volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) célja, hogy szakmai támogatást adjon a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek az ÚMFT 96,9 milliárd forintos kerettel rendelkező „Nem mondunk le senkiről” felzárkóztató komplex programjának megvalósításához, a helyi projektcsomagok, tervdokumentumok elkészítéséhez.

Az ÁROP 1.1.5/B azonosító jelű projektje lehetővé tette egy módszertani útmutató kialakítását a szakértők felkészítésére, amelyet az NFÜ és a kormány szakértői közösen dolgoztak ki. Mind a 33 érintett kistérségbe szerződtettek egy-egy helyi ismeretekkel rendelkező vezető tervezőt, aki a tervezési módszertan átadásával, a közös munka és beszélgetések révén szervezett maga köré egy csapatot a helyi munkaszervezet tagjaiból és a kistérségi koordinátorokból. E csapat tagjai szervezték a tematikus fórumokat is. „Az 571 millió forint kerettel gazdálkodó projektnek ugyanis nemcsak az volt a célja, hogy elkészüljön a kistérségi programcsomag, hanem hogy a helyi együttműködést is felpezsdítsék” – mondta el Janza Frigyes, az NFÜ illetékes igazgatója. Ez olyannyira sikerült, hogy egyre több a fejlesztési rendezvény az érintett kistérségekben, az emberek öszszefogtak, és sajátjuknak érzik a fejlesztési programot. Pozitív visszajelzés az is, hogy több helyen a szakértőket azóta is foglalkoztatják. A kistérségi komplex programok januári benyújtása után hivatalosan még öt hónapig maradtak, projektmenedzsment-képzést tartottak és konzultációs lehetőséget biztosítottak a kistérségi társulások tagjainak, a polgármestereknek, vállalkozóknak, romaképviselőknek. A kistérségi rendezvényeken – beleértve a képzéseket és a konzultációkat is – mintegy ezer szervezet és hétezer ember vett részt, nemcsak a kistérség központjából, hanem a legkisebb falvakból is.

„Nagyon megnyugtató, hogy akiket segíteni próbáltunk, maguk is azt mondják, hogy ez nekik segítség volt” – vélekedett Kullmann Ádám, az NFÜ korábbi igazgatója. Szerinte ma már nagyobb bizalommal halad előre az ÚMFT felzárkóztató komplex programjának megvalósítása. Most a projektkidolgozás fázisában vannak az érintett kistérségek. Már a helyi munkaszervezetek végzik a munkát, a kistérségi koordinátorok támogatásával.

Hogy ez így alakult, abban jelentős szerepe van a másik támogatási konstrukciónak is. Az ÁROP 1.1.5/C azonosító jelű projektje a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítését szolgálta. Az NFÜ normatív pályázatot írt ki a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség számára. A kiírás „A” komponensére a komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség, a „B” komponensre a komplex programmal segítendő kistérségeken kívül eső leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázhattak. Napjainkig összesen 40 pályázatra 673 millió forint összegben kötöttek támogatási szerződést. A döntésről szóló értesítéssel együtt hatályba lépett a támogatási szerződés is, így gyorsabb volt az eljárás. Azoknak pedig, akik elrontották a pályázatukat, új kiírást jelentettek meg az idén.

Janza Frigyes szerint az érintetteknek hozzá kellett szokni a kompromisszumkötéshez, a kistérségi szintű gondolkodáshoz, a tervezéshez és az előrelátáshoz. A kérdésre, hogy mely kistérségek nyújtottak kiemelkedő teljesítményt eddig a közös munkában, az NFÜ igazgatója többek között a Bátonyterenyei, Baktalórántházai, Berettyóújfalui, Kisteleki és Sárospataki kistérséget emelte ki, ám azt is megjegyezte, hogy valamennyit felsorolhatná, mert ilyen szintű és ekkora intenzitású együttműködésre korábban nem volt példa a kistérségek többségében. VG