Zalában is keresik a kiutat a kkv-k

Zala megyében különösen fontos, hogy miként alakul a kis- és középvállalkozások helyzete – elég rosszul, szögezhetjük le elöljáróban –, hiszen csak két valódi nagyvállalat működik – mondta el a Világgazdaságnak Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az egyik a nagykanizsai General Electric, amely komoly létszámleépítést hajt végre a következő hónapokban – ennek nagyon súlyos következményei lesznek –, a másik a zalaegerszegi Flextronics, amelynek a jövőjéről eddig nem érkeztek hírek, s ez már önmagában is pozitív fejlemény.

A kkv-kat itt is azok a gondok sújtják, mint másutt az országban, de vannak speciális problémák is. A cégek mostanra felélték a tartalékaikat, kevesen tudnak új termékekkel előrukkolni, s borzasztóan nehezen képesek a piacaikat megtartani, nemhogy újakat szerezni, továbbá szinte képtelenek hitelhez jutni. Persze csaknem mindenki próbál pályázatokon részt venni, s hasznos projekt a Széchenyi-kártya is, ám az a baj, hogy az önrészt nagyon nehezen tudják előteremteni a kkv-k, s a pénzintézetek is erősen szelektálnak, hogy kiket hajlandók támogatni – fogalmaz Mazzag Ferenc.

Ezenkívül a megyében is nagy gondot okoz a munkanélküliség – bár a keleti területekhez képest némileg jobb a helyzet –, ugyanakkor hiány van a jó szakemberekből. Ennek a szakképzés hiányosságai mellett az is az oka, hogy a környező, gazdagabb országok elcsábítják a magyar munkavállalókat. Így többek között gép- és építőipari, illetve vendéglátással foglalkozó szakmunkásokat nehezen találnak maguknak a hazai cégek. S míg az egyéni vállalkozók keresettek a határon túl, a társaságok nagyon nehezen tudnak oda betörni. Az osztrák kamara kőkeményen képviseli a saját cégeik érdekeit, gyakran az uniós normákat sem tartják be, a szlovének megengedőbbek, ők inkább a válság miatt tartózkodóbbak. Szóba jöhet még Horvátország is, de ott a fizetési fegyelemmel vannak gondok, így a hazai cégek óvatosabbak – ad egy kis nemzetközi körképet a kamarai elnök.

A kamara elsősorban információkkal, tanácsokkal tudja támogatni a hozzá forduló cégvezetőket. Segítenek a pályázatok figyelésében, megírásában, a projektek összeállításában. Ezenkívül számos rendezvény megszervezésében vesznek részt tevékenyen. A múlt héten például a szlovéniai Mura-vidéki kamarával volt ilyen közös program, ennek az a célja, hogy ágazatonként hozzák össze a két ország vállalkozóit. Felmérték iparáganként, hogy ki mi után érdeklődik, s nemcsak elvi szintű tárgyalásokat folytatnak a jövőben, hanem igyekeznek konkrét üzleteket is kötni. Mazzag Ferenc mindazonáltal úgy véli: a kkv-knak nemcsak a termék-előállítás, a piacszerzés területén kellene aktívabbnak lenniük, hanem ezeken a fórumokon is. Míg ugyanis például az adótanácsadó eseményeket nagy érdeklődés övezi, addig az olyan rendezvények, amelyeken arról van szó, hogy a válságból hogyan lehet kilábalni, már nem túl népszerűek.

Persze az elnök is tisztában van azzal, hogy a kamara lehetőségei nagyon korlátozottak, valójában olyan kormányzati, parlamenti döntésekre lenne szükség, amely vállalkozóbarát gazdasági környezetet hoz létre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a megyei szervezetek véleményét is figyelembe véve – persze próbál lobbizni, nyomást gyakorolni például az adóterhek csökkentése érdekében, és születtek is már eredmények, az igazi áttörésre azonban még várni kell – fogalmazott Mazzag Ferenc. VG