Az olcsó árut keresi a magyar

2009 harmadik negyedévében a háztartások 1,3 százalékkal alacsonyabb értékben vásároltak a napi fogyasztási cikkekből, mint egy évvel korábban – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet adataiból. Amíg azonban az idei év első két negyedévében a háztartások inkább a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségén próbáltak spórolni, addig a harmadik negyedévben az olcsó árú termékeket kezdték el keresni, gyakran a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett, ún. sajátmárkás termékeket, vagy a velük árban versenyképes kisebb gyártói márkákat.

A magyar kiskereskedelmi forgalomban 2009 harmadik negyedévében megfigyelhető trendszerű változások alapvetően a hitelválságra vezethetőek vissza. Az érintett időszakban mind a bruttó hazai termék, mind pedig a kiskereskedelem – élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékekre mért – volumenindexe elmarad az előző év hasonló időszakának eredményétől.

Hasonlóan csökkenő tendenciát mutat a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak összértéke is. A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő Consumer Tracking adatai szerint a napi fogyasztási cikkekből 1,3 százalékkal alacsonyabb értékben vásároltunk 2009 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer és a háztartási vegyi áru csökkenő értékbeli forgalma az idei év első két negyedévére is jellemző volt.

„Azonban a hasonlóan negatív trendek mögött eltérő fogyasztói magatartás húzódik meg. Míg az első két negyedévben a háztartások inkább a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségén próbáltak spórolni – úgy, hogy közben nem vált tömegessé az olcsóbb árú termékek felé történő elmozdulás a termékszerkezetben –, addig a harmadik negyedévben ez a tendencia tovább erősödött és jelentősen megnőtt az olcsó árú termékek iránti lakossági kereslet. Fokozottan kerestük az olcsóbb, gyakran a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett, ún. sajátmárkás termékeket, vagy a velük árban versenyképes kisebb gyártói márkákat” – mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

A jelentősebb élelmiszer kategóriák közül a tej és a tejalapú termékkategóriák (pl.: sajt, vajkészítmények, túró, tejföl), az olaj, a szénsavas üdítőitalok és az ásványvíz esetében megfigyelhető, hogy a háztartások valamivel nagyobb, vagy közel ugyanakkora mennyiséget vásároltak meg a termékekből a harmadik negyedévben, mint egy évvel korábban, viszont lényegesen kevesebb pénzt adtak ki rájuk. Azokban a kategóriákban, ahol relatív értékcsökkenés történik, arányaiban megnő az olcsóbb termékek szerepe, melynek következtében csökken az átlagos árszint. A szénsavas üdítőitalok és az ásványvíz esetében a sajátmárkás termékek erősödtek, míg más kategóriák, mint például a tej, a vajkrémek, a túró vagy az olaj esetében az olcsó gyártói márkák, az ún. „B” márkák szerepe nőtt meg.

A fogyasztói magatartás megváltozását mutatják a GfK Hungária Vásárlói Hajlandóság Indexének számai is. A tavaszi-nyári hónapokban tapasztalható bizalomerősödés után a harmadik negyedévben ismét visszaesett (8,3 ponttal) a lakosság költési hajlandósága, jelenleg 108,5 ponton áll.

A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság pesszimizmusához nagymértékben hozzájárultak az általános gazdasági helyzetről és a tömeges létszámleépítésekről szóló negatív hírek. 2009 szeptemberében a lakosság 87 százaléka gondolta úgy, hogy a megemelkedett munkanélküliségi ráta hasonlóan magas szinten marad, vagy esetleg tovább nő majd a közeljövőben.