Harmadik idei célként a szolgáltatás színvonalának növelését tűzte ki a társaság. Ennek teljesítését jármű oldalon 2009-ben 26 FLIRT motorvonat beérkezése, 25+25 TRAXX villanymozdony megrendelése és az IC flotta modernizálása jelezte. Folyt az uniós vasúti korridorok korszerűsítése, fejlesztették az utastájékoztatást és 13 elővárosi állomáson P+R rendszert vezettek be. (A P+R, ahogyan az IC flotta fejlesztése jövőre is folytatódik.)
A negyedik fő cél az volt, hogy hatékonyabban gazdálkodjon a társaság. Ennek érdekében hatékonyság javító projektek indultak, például a BPR (business process re-engineering), amellyel csoport szinten 970 millió forintot lehetett spórolni. Ezzel elnök-vezérigazgató szerint további, évi milliárdok foghatók meg. Új, például árlejtéses tárgyalásos e-technikát is bevetett a MÁV, ezzel a korábbiakhoz képest 20-30 százalékkal csökkentette ide tartozó kiadásait. Átalakította számviteli és ügyviteli rendszerét is.
Utolsóként ingatlangazdálkodását akarta rendbe tenni a társaság, erről már meg is állapodást írt alá az MNV Zrt-vel. Térinformatikai rendszert is telepített és hozzálátott a vasútüzemhez szükséges ingatlanok elkülönítéséhez.
Hogyan tükröződik mindez a számokban?
Az előzetes adatok szerint a MÁV Zrt. 2009-et 178,3 milliárd forintos árbevétellel és -28,9 milliárd forintos üzleti eredménnyel zárja. Legnagyobb leányvállalata, a vontatást végző MÁV-Trakció Zrt. felényi, azaz 89,2 milliárd forintos árbevételből 1,9 milliárdos nyereséget hoz ki. A járműjavító MÁV-Gépészet Zrt. és a személyszállító MÁV-Start Zrt. pár milliós „plusz nullával” zár, igaz, utóbbi tetemes, 164,5 milliárdos állami költségtérítést is kap, ismertette Átal László, a MÁV portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettese. Hangsúlyozta, hogy végleges számok jövő februárra, márciusra várhatók.
Sokkal száll be az állam, vagy kevéssel?
A MÁV csoport finanszírozása kapcsán Átal László rámutatott néhány, eddig kisebb figyelmet kapott tényre is. Egyrészt, hogy míg a MÁV az elmúlt kilenc évben összesen 1660 milliárd forint állami költségtérítést kapott, 408 milliárdot be is fizetett adóként, vagyis az állam nettó részvétele a cég működtetésében 2000-2009 között nettó 1200 milliárd forint volt. Ez egy évre vetítve csak 107 milliárd, miközben a MÁV önerőből 622 milliárdot fordított fejlesztésekre. Másik fontos adat, hogy míg Magyarországon az egy vonatkilométerre jutó állami támogatás 7,1 euró volt 2008-ban, Ausztriában közel 50 százalékkal több, vagyis 11,6 euró.
2010-2012 – szép lenne!
Az eddig eredményekre alapozva az előttünk álló három évre négy fő stratégia célt határozott meg magának a MÁV. Ebből kettő - az optimális vállalati méret és a szolgáltatási színvonal növelése - 2009-ből már ismerős. A méret-optimalizálás a folyamatok további átalakítását, a nem stratégiai tevékenységek kiszervezését, a kapacitások ésszerűsítését illetve eladását jelenti. Nem meglepő, hogy mindez a létszám átcsoportosításával, s persze további zsugorításával jár.
A szolgáltatási színvonalat az idén megkezdett és fent ismertetett tevékenységek – tehát járműfejlesztés, korridorok és állomások korszerűsítése, értékesítés, utas tájékoztatás javítása – folytatása jelenti.
Új pontként jelentik meg viszont a versenyképes, rugalmas szervezet kialakítása. Ez azt takarja, hogy a mintegy 60 leányvállalatot két nagy csoportba terelik. Az egyik élén a jövőre a MÁV-on belül önállósodó pályavasút üzletág álla majd, a másikén a már önálló MÁV-Start Zrt.
Jobban kell majd koordinálni a központi tevékenységeket és továbbvinni a profiltisztítást is. Végül biztosítani kell a működés finanszírozhatóságát. Ez jobb tervezést, az adósságok rendezését, a beruházási források rendelkezésre állását és a piaci finanszírozási lehetőségek feltárást is jelenti.
A cikk a következő oldalon folytatódik