Akadozó zöldberuházások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖsszesen 37 vállalat jelentkezett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kis kapacitású nyersszesz- és nyersolaj-előállító üzemek létesítésére kiírt pályázatára. Bíró Tamás, az FVM főosztályvezető-helyettese elmondta: az a cél, hogy a hazai mezőgazdasági társaságok hagyományos működési körüket új, energetikai célú tevékenységekkel egészítsék ki, például biogáz-hasznosítással, kisüzemi nyersszesz- vagy nyersolaj-előállítással, valamint a szilárd biomassza energetikai hasznosításával. A korábbinál nagyobb szerephez juthat az üvegházi növénytermesztés is.
Az FVM első lépésben az állattartó telepek korszerűsítése részeként biogázüzemek építésére írt ki pályázatot, ezen 35 projekt kapott támogatást. A pályázatokon belül a trágyatárolók építésére 40, míg az – egyenként 0,2-1 MW teljesítményű – biogázüzemek építésére 70-75 százalékos támogatási plafont határoztak meg. Így az egyenként négyszázmillió és egymilliárd forint közötti költségigényű beruházásokra 100–500 millió forint támogatás jutott. Ezt követte 2009-ben a kis kapacitású nyersszesz- és nyersolaj-előállító üzemek építésére kiírt pályázat, amelynek keretében várhatóan 29 nyersszesz- és 8 nyersolaj-előállító kisüzem építésére ítélnek meg támogatást. Az évi 30 ezer tonnánál kisebb kapacitású létesítményekhez egyenként legfeljebb egymillió eurónak megfelelő forintösszeget lehetett igényelni, a támogatás mértéke alapesetben legfeljebb 40 százalék.
Lehet, hogy egy-egy új tevékenység önmagában nem nyereséges, de a többi működési terület hatékonyságát annyira megnöveli, hogy összességében jelentősen jobb lesz a cégek profitabilitása – hangsúlyozta Bíró Tamás. Hatékonyságukat javíthatja, ha minél nagyobb arányban támaszkodnak a saját maguk által megtermelt alapanyagra. A kiegészítő tevékenységek – például üvegházi gazdálkodás – jelentősen bővítheti a foglalkoztatást.
Ám a kivitelezés mindmáig alig néhány helyen indult el, mert a költségek 40-50 százalékára elnyert támogatás mellé a kedvezményezettek legfeljebb 20 százalék önerőt tudnak előteremteni, a maradék 30-40 százalék nyújtásától azonban gyakorlatilag elzárkóznak a pénzintézetek a gazdasági válság kirobbanása óta – fejtette ki Bíró Tamás. A bankok csak az adott fejlesztés – általában alacsony – jövedelmezőségét vizsgálják, s nem az üzem egészének hatékonyságjavulását.
A mezőgazdasági termeléshez köthető energiahordozók hasznosítását nagyban segítené az is, ha a beruházásokhoz kapcsolódóan megjelenne a projektalapú szén-dioxid-elszámolás rendszere is. Ugyanis az emisszió elkerüléséből származó kvótabevételek nagysága meghaladhatja a beruházási költségek 10-15 százalékát is, amely szintén bevonható lenne a projektfinanszírozásba.
„Halványzöld” közlekedés
A magyarországi támogatási politika egyelőre nem segíti a belföldön előállított bioüzemanyagok hazai felhasználását. Így például a Közlekedési operatív program továbbra sem támogatja a zöldközlekedést és tömegközlekedés terjedését, holott az FVM főosztályvezető-helyettese szerint az akcióterv erre alkalmas lenne.
