EU-tétek a szerencsepiacon

Rögtön sok dolga lesz az EU új belső piaci biztosának, a francia Michel Barnier-nek, amint az Európai Parlament jóváhagyásával elkezdi működését az új Európai Bizottság. A portfólió jellegéből fakadóan óriási az elődjétől, az ír Charlie McCreevytől örökölt feladatcsomag, és ebbe beletartozhat a hagyományos és online szerencsejáték-piac körüli kérdőjelek felszámolása is. Azért is szükség lehet erre, mert jelenleg nyolc tagállamot fenyeget a veszély, hogy bíróság elé citálja őket az Európai Bizottság.

Jelenleg a szerencsejáték-piacon a szubszidiaritás elve, az Európai Parlament állásfoglalása és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján egyértelműen a tagállamok joga és érdeke az ellenőrzés és a szabályozás, többek között azért, mert komoly költségvetési bevételi forrás. Mindez azzal jár, hogy valamennyi tagállam maga dönt az engedélyezési és működési szabályokról, legyen szó kaszinóban folyó játékról, sportfogadásról, lottóról vagy lóversenyről. McCreevy viszont szeretett volna némi közös szabályozást elérni ezen a piacon.

„Nem tudok arról, hogy az EU szigorítani készülne a szerencsejáték-szabályokat” – reagált a

Világgazdaság megkeresésére Oliver Drewes illetékes bizottsági szóvivő. Maga is emlékeztetett arra, hogy erre a területre nincsenek uniós előírások; a tagállamok korlátozhatják a szerencsejáték-tevékenységeket, persze bizonyos körülmények között. „Nem lehet szó olyan korlátozásokról, amelyek célja a nemzeti monopóliumok védelme” – adta értésre a szóvivő.

McCreevy kezdeményezésére mindenesetre komoly viták zajlottak az utóbbi időben ezekről a nemzeti monopóliumokról. Számos panasz érkezett az Európai Bizottsághoz, hogy egyes tagállamok jogtalanul védik szerencsejáték-piacaikat és a nemzeti monopóliumokból származó bevételeiket. Ennek következménye, hogy Brüsszel jogsértési eljárást kezdeményezett tíz tagállam, köztük Magyarország ellen annak tisztázására, hogy az online szerencsejátékok határokon átnyúló működtetését korlátozó nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a közösségi joggal, a szolgáltatások szabad áramlását hirdető közösségi alapelvvel.

„Az Európai Unióban jelenleg nincsen a szerencsejáték ágazatra vonatkozó irányelv” – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium (PM). A tárca szerint előnyösnek tűnik ugyanakkor a tagállami hatóságok közötti együttműködés megerősítése, különösen az adózás és az ellenőrzés területén. Ez a játékosok érdekvédelmét (a fogyasztóvédelmet) is szolgálná. Egységes szabályozás nélkül a nemzeti szabályozás érvényesül, a tagországok a szerencsejáték-szervezést tipikusan az állam kizárólagos jogaként kezelik. „Magyarország esetében ez nem jelenti azt, hogy más szereplők ne léphetnének be a piacra; a jogosultságukat a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény játékfajtánként szabályozza, mégpedig úgy, hogy a játék szervezésére hatósági engedély birtokában kerülhet csak sor” – közölte a PM.

A távozó ír biztos próbálkozott a még többek által bírált online szerencsejátékok piacra jutási lehetőségeinek javításával is. Az online szerencsejátékokat húsz tagállam engedélyezte, hét pedig tiltja. A jelenlegi helyzet a megfigyelők szerint sem a bíróságok, sem a tagállamok, sem a fogyasztók, sem pedig az online szerencsejátékok szolgáltatói számára nem megnyugtató. Az Európai Bíróság már kimondta, hogy a szabad szolgáltatásnyújtás joga (az EK-szerződés 49. cikke) a szerencsejátékokra is vonatkozik. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a korlátozások abban az esetben igazolhatók, ha a fogyasztóvédelemre, a közrend fenntartására (csalás vagy bűncselekmény megelőzése), a társadalmi rend megóvására (kultúra és morál) vonatkoznak. Az Európai Parlament tagjai elismerték a szerencsejátékok határon átívelő voltát és az internetes technológia térhódítását ezen a piacon is. VG

- Az USA lépett fel eddig legkeményebben a nem helyi székhelyű online szerencsejáték-szolgáltatókkal szemben

- Európában már több mint hárommillió ember vesz részt online szerencsejátékokban

- A sportszervezetek számára számos tagállamban messze a legfontosabb forrást jelentik a szerencsejátékokból származó állami bevételek

- Magyarországon 2010-től az ötös lottóból befolyó játékadó 90 százaléka a Nemzeti Kulturális Alap bevétele

- Az USA lépett fel eddig legkeményebben a nem helyi székhelyű online szerencsejáték-szolgáltatókkal szemben

- Európában már több mint hárommillió ember vesz részt online szerencsejátékokban

- A sportszervezetek számára számos tagállamban messze a legfontosabb forrást jelentik a szerencsejátékokból származó állami bevételek

- Magyarországon 2010-től az ötös lottóból befolyó játékadó 90 százaléka a Nemzeti Kulturális Alap bevétele Országok, esetek Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Olaszország ellen a külföldi szerencsejáték-szolgáltatók kitiltása miatt indított eljárást Brüsszel

Magyarország ellen is azért indított eljárást az Európai Bizottság, mert kizárta a külföldi szolgáltatókat a sportfogadásból; a készülő új hazai szabályozás bemutatásával megenyhült Brüsszel szigora

Ausztriát a szövetségi kaszinótörvény miatt támadta az EU, e szerint a kaszinóknak óvniuk kell az osztrák játékosokat a nagy veszteségektől, másokat nem. Bécs a diszkriminatív kitétel törlésével úszhatja meg a bírósági eljárást

Svédországban, bár nagy számban működnek külföldi tulajdonú pókerkaszinók, a nemzeti szabályozás tiltja az internetes pókerszolgáltatást-->