Felvásárlás uniós szinten?

Az élelmiszer-ellátási termékpálya uniós szintű rendezéséről tárgyaltak tegnap a tagországok agrárminiszterei. A kereskedelemmel való korrekt együttműködés rendezését az Európai Bizottság elsősorban a piac átláthatóságának biztosításával képzeli, ezt akár a tőzsdén kívüli kereskedelemre is kiterjesztve. Létrehoznának ugyanakkor egy európai ár-összehasonlító rendszert az élelmiszerek esetében, illetve tagállami szinten felvetették egy könnyen elérhető – interneten működő – ár-összehasonlító tábla kialakítását.

A kiszámíthatatlan fogyasztói áraknál is súlyosabb megoldandó problémát jelent azonban – emeli ki Brüsszel – a felvásárlási árak mozgása: míg 2007–2008-ban rekordárakat érhettek el a termelők egyes termékekért, tavaly nemhogy visszaestek, de például a tejágazat esetében a felfutást megelőző szintnél is alacsonyabbra süllyedtek az árak. A felvásárlás európai szintű integrációjának erősítésével ezek a mozgások is kivédhetők lennének – érvel az Európai Bizottság, amely például önkéntes alapon alkalmazható sztenderd szerződések alkalmazását tanácsolja.

A kereskedők és a termelők viszonyát szabályozó. az élelmiszer-ipari beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen magatartást tiltó törvény Magyarországon ez év januárban lépett hatályba. Emellett a kereskedelmi és az agrárrendtartási törvény is rendelkezik erről. (Utóbbi a fizetési határidőt 30 napban határozza meg, illetve tiltja az élelmiszerek beszerzési ár alatti kereskedelmét.)

Hasonló szabályozás már létezik Romániában, Szlovákiában és Csehországban is, míg Franciaország nemrég indított vizsgálatot a belső piacon tapasztalható, nemritkán radikális ármozgások mögött. Az élelmiszer-termékpálya anomáliáinak uniós szintű rendezését 22 tagország Párizsban tavaly decemberben aláírt közös nyilatkozatában is szorgalmazta.

Európai szinten nehéz szabályozni a kérdést, hiszen ellenérdekeltek az államok – véli Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára felhívta a figyelmet: míg például a magyar tejtermelők a szlovák import térnyerése miatt panaszkodnak, a szlovákokat éppen a magyar import zavarhatja.

Ráadásul Magyarország az uniós csatlakozás óta dinamikusan növekvő behozatal – jelenleg becslések szerint a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek 30 százaléka származik importból – ellenére még mindig nettó exportőrnek számít az élelmiszertermékek esetében, így egy hasonló korlátozás akár magyar érdekeket is sérthet.

A szabályozás azért is nehézkes lehet, mivel a feldolgozóipar Magyarországon is felerészt multinacionális cégekből áll, míg a legnagyobb kiskereskedelmi láncok között is több van külföldi tulajdonban.

Így nehéz közös érdekeket találni – hangsúlyozta Vámos György, hozzátéve: a többszöri nekifutásra megszületett, most hatályba lépett beszállítói törvény elfogadása előtt megfogalmazott aggodalmak – a verseny korlátozásának vádja – újra felmerülhetnek.