Arról, hogy a Toyota 2010-ben 17 százalékkal mintegy 7,5 millióra szándékozik növelni termelését, csak onnan tud a sajtó, hogy a legnagyobb japán járműipari cég egyik beszállítója kiszivárogtatta a tervet. Az említett mennyiség ugyanakkor egy millióval kevesebb a három ével ezelőtti szintnél. Egészen más tervek jönnek az Opel háza tájáról: múlt hét szerdán arról tudósított a Frankfurter Rundschau, hogy az 50 ezer embert foglalkoztató cég munkástanácsa elfogadhatatlannak tartja a tervezett 9 ezer fős létszámcsökkentést. Arra hivatkoznak, hogy 2013-ig amúgy is 10 500-zal lesz kevesebb az állomány a fluktuáció és a nyugdíba vonulások révén.
Ha nem is hozzák nyilvánosságra stratégiai terveiket az autógyártók, ágazati elemzők az egyes országok GDP- és munkanélküliségi ráta prognózisai alapján, valamint a roncsprémium programokról megjelentek révén körvonalazni tudják a vásárlások alakulását. Az pedig az idei évben szinte csak a BRIC-országokban (Brazília, Oroszország, India, Kína) nem fog csökkenni.
Ezért az autógyártóknak a kihasználatlan kapacitások, illetve a termelés válság előtti felfuttatására felvett hitelállomány miatt is fő a fejük. Pedig az európai gyártókapacitás közel negyede már a világválság előtt is kihasználatlan volt, noha két éve még 16 millió személykocsit gyártottak földrészünkön.
És 2005-2007 között minden korábbinál élesebbé vált a verseny a gyártók között: a Toyota például fejébe vette, hogy elhódítja a világ legnagyobb gyártója címet a General Motorstól. Ez sikerült is, ám a vezető japán autóipari cég azóta már bánja, hiszen a kapacitásbővítésbe fektetett óriási összegek jó ideig nem térülnek meg.A 2009-es év pedig nem szólt másról, mint a válság okozta keresletesésről, csődvédelemről, leányvállalatok eladásáról és költségvetési pénzből támogatott autócsere programról.
