Magyarországon is egyre több cég ismeri fel, van keresnivalója a közösségi oldalakon: a Facebookon, a Twitteren és a többin. Ez a trend a tengerentúli vállalkozások körében már jó ideje megfigyelhető. Az amerikai eMarketer egyik legutóbbi felmérése szerint az elmúlt egy évben már az USA-beli kis- és középvállalatok körében is megduplázódott a kommunikáció ezen csatornáinak a használata, nem beszélve a globális társaságokról.
Itthon először az infokommunikációs szektor vállalatai kezdtek ebbe az irányba nyitni – válaszolta lapunk megkeresésére Siska Mátyás, a Merlin Communications Magyarország Kft. közösségimédia-szakértője. Hozzátette ugyanakkor: noha a „social media” (vagy „közösségi kommunikáció”) most az egyik leg-felkapottabb divatszó, nálunk ma még kevesen tudják jól értelmezni. Pedig a terület komoly üzleti lehetőségeket nyit meg az oda belépők előtt, csak meg kell hozzá találni a megfelelő formát. Tisztában kell azonban azzal is lenni, hogy itt sincs ingyenebéd, aki erre a piacra lép, áldoznia is kell rá, főleg, ha jól akarja csinálni. Nem a megjelenések ára számottevő, hanem a vállalat egészének üzenetével, kommunikációs céljaival és PR-stratégiájával együtt gondolkodni és cselekedni is képes szakértői csapat költsége. A közösségi oldalakon megjelenő cégeknek ugyanis a hírnevük védelme érdekében célszerű erre szakosodott szolgáltatót, akár többfős csapatot foglalkoztatni – hangsúlyozta a szakértő. Van mire alapozni, hiszen – mint egy közelmúltban nyilvánosságra hozott magyar kutatásból kiderül – a hazai netezők körében is rendkívül gyorsan terjed a közösségi oldalak használata. Első digitálismédia-kutatásában az Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ (Ithaka) kimutatta, hogy az aktív internetezők körében szinte nincs olyan, aki ne lenne tagja valamilyen közösségi hálózatnak, sőt a felhasználók kétharmada ma már több helyen is regisztrálta magát. A netezők négyötöde a magyar Iwiwen jegyezte be adatait, ezt követi a MyVIP és az idehaza is egyre dinamikusabban fejlődő Facebook. A felhasználók jelentősen eltérő intenzitással és céllal használják ezeket az oldalakat. Egyesek akár több helyre is regisztráltak, mégis ritkán jelentkeznek be, a többség csak passzív kukkoló. Ugyanakkor azt is megállapította a kutatás, hogy a közösségi oldalakat ma már többen használják napi szintű kommunikációra, mint az SMS-t.
A közösségi oldalak megjelenése a Web 2.0 korszakra vezethető vissza, ekkor jelentek meg az első olyan szolgáltatások, amelyek tartalmát maguk a felhasználók kreálták. Majd jött a social site-ok korai korszaka, itthon az Iwiw, amelyet eleinte sokan telefonkönyvként használtak, ezen keresztül bővítették kapcsolati hálójukat. Ezek az internetes felületek azonban ennél sokkal többre képesek. A vállalkozások számára üzleti szempontból azért fontosak, mert rajtuk keresztül közvetlenül is elérhetők a céges ügyfelek. Ez a kapcsolat ráadásul kétirányú, nemcsak a vállalat üzenhet a vevőinek, hanem a különféle blogbe-jegyzésekben maga is szembesülhet a róla vagy a termékeiről alkotott véleményekkel, ez egyben gyorsabb reakciókra is módot adhat. A közösség nagy részét érintő események – például közlekedési sztrájkok – esetében kézenfekvőbb lehet a helyzetet a saját honlap helyett egy ilyen közösségi felületen ismertetni.
Ezek a portálok az általános vélekedéssel ellentétben a vállalkozások számára nem egyszerűen egy újabb értékesítési vagy marketingcsatornát jelentenek – persze van erre is példa. Az amerikai számítógépgyártó óriás, a Dell vezetői nemrégiben azt nyilatkozták, hogy a twitterezőknek nyújtott exkluzív ajánlatok önmagukban hárommillió dolláros extraprofitot hoztak a cégnek. A közösségi oldalakon való jelenlét ugyanakkor sokat jelenthet a vállalati hírnévvel kapcsolatos gyakorlat megfelelő kezelésében, a kockázatok felismerésében is. A közösségi oldalak sok esetben ügyfélszolgálati funkciót is betölthetnek. A cég bekapcsolódhat az ügyfeleknek a termékei használhatóságával foglalkozó „párbeszédébe”.
Vélemény
Somlyai Dóra. A Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója. „A sok millió Mol-ügyfél közül egyre többen találhatók meg a különböző közösségi platformokon. Úgy vettük azonban észre, hogy a nemzetközi trendekhez képest kevesebben vannak azok, akik cégekkel és márkákkal, azon belül is olajipari témákkal foglalkoznának. Jól mutatja ezt az is, hogy színvonalas technológiai, kulturális és gasztronómiai blogokból már így is jelentős számú van itthon, a mi iparágunkról író amatőr vagy profi bloggereket pedig egy kezemen meg tudom számolni. Ezt az adottságot azonban előnyként értékelem, mert így lehetősége van a Molnak arra, hogy proaktívan lépjen fel ezen a platformon.”Kristóf Judit. A HP Magyarország Kft. regionális szakmenedzsere. „A közösségi média általános erősödése jelentős hatással van a Hewlett-Packard marketingkommunikációs stratégiájára is. Központi kezdeményezések egész sorával találkozunk az interneten, mind a fogyasztói, mind a nagyvállalati célcsoport körében. Aktív közösségek alakultak egyes technológiák és márkák köré. A nagyvállalati közösség körében elterjedt még a blogolás is, és a Twitter nyújtotta lehetőségeket is egyre hatékonyabban használják a beszélgetésekre. A hazai aktivitások és megjelentetések száma is egyre nő, bár itthon leginkább a fogyasztói piaccal sikerül ebben a formában beszélgetést kezdeményezni. Hamarosan frissül a HP hazai Facebook-profilja, olvashatók lesznek hivatalos hírek hazai szakemberek kommentjeivel magyar nyelvű blogokon.”
Szilágyi Károly. A Budapest Airport Zrt. kommunikációs vezetője. „Azért döntöttünk a facebookos megjelenés mellett, mert nemcsak a magyar érdeklődőket, hanem a külföldieket is szeretnénk megszólítani – utasaink fele a határainkon túlról származik. Ehhez a magyar közösségi oldalak nem tudtak jó megoldást nyújtani. Elsősorban nem reklámozunk vagy kampányolunk a felületen, hanem valódi kétirányú kommunikációt kezdeményezünk: kommentálhatják a bejegyzéseinket, kérdezhetnek a vállalattól. A rajongók számára reptérlátogatást szervezünk, és más módon is díjazzuk a repülés iránti kötődésüket. Szükség esetén az aktuális forgalmi helyzetről is tájékoztatjuk a tagjainkat. A profilt gondozók nagyon járatosak a közösségi médiában, így eszünkbe sem jutott, hogy alvállalkozót vonjunk be.”
Kristóf Judit. A HP Magyarország Kft. regionális szakmenedzsere. „A közösségi média általános erősödése jelentős hatással van a Hewlett-Packard marketingkommunikációs stratégiájára is. Központi kezdeményezések egész sorával találkozunk az interneten, mind a fogyasztói, mind a nagyvállalati célcsoport körében. Aktív közösségek alakultak egyes technológiák és márkák köré. A nagyvállalati közösség körében elterjedt még a blogolás is, és a Twitter nyújtotta lehetőségeket is egyre hatékonyabban használják a beszélgetésekre. A hazai aktivitások és megjelentetések száma is egyre nő, bár itthon leginkább a fogyasztói piaccal sikerül ebben a formában beszélgetést kezdeményezni. Hamarosan frissül a HP hazai Facebook-profilja, olvashatók lesznek hivatalos hírek hazai szakemberek kommentjeivel magyar nyelvű blogokon.”
Szilágyi Károly. A Budapest Airport Zrt. kommunikációs vezetője. „Azért döntöttünk a facebookos megjelenés mellett, mert nemcsak a magyar érdeklődőket, hanem a külföldieket is szeretnénk megszólítani – utasaink fele a határainkon túlról származik. Ehhez a magyar közösségi oldalak nem tudtak jó megoldást nyújtani. Elsősorban nem reklámozunk vagy kampányolunk a felületen, hanem valódi kétirányú kommunikációt kezdeményezünk: kommentálhatják a bejegyzéseinket, kérdezhetnek a vállalattól. A rajongók számára reptérlátogatást szervezünk, és más módon is díjazzuk a repülés iránti kötődésüket. Szükség esetén az aktuális forgalmi helyzetről is tájékoztatjuk a tagjainkat. A profilt gondozók nagyon járatosak a közösségi médiában, így eszünkbe sem jutott, hogy alvállalkozót vonjunk be.” -->
