Bioenergetikára hangolva

- Több pályázatot is meghirdetett az FVM a bioenergetikai fejlesztések ösztönzése céljával. Mik az eredmények?

- Két jelentősebb program indult el a tárca kezdeményezésére, ezek az állattenyésztés korszerűsítését kötötték össze a bioenergetikai fejlesztések beindításával. Az első keretében 2009 végére 44 állattartó telep kapott támogatást arra, hogy korszerűsítse a tevékenysége során képződő állati trágya kezelését, illetve kösse ezt össze az ebből kinyerhető biogáz hasznosításával. Az EMVA-forrásokból finanszírozott pályázat eredményeképpen mostanáig négy új biogázüzem épült fel, s további nyolc készül el ez év nyaráig, míg a többi projekt sajnos még az előkészítés stádiumában tart. A másik fontos lépés az évi legfeljebb 10 ezer tonnás, kis kapacitású bioetanol- és biodízelüzemek létesítését szolgáló pályázat elindítása volt. Az erre beérkezett pályázatok kiértékelése még folyamatban van, de előnyt élveznek azok a vállalkozások, amelyek a saját biogázüzemükben képződő felesleges hő hasznosításával biztosítanák az etanol előállításához szükséges energiát. A tervek szerint mintegy 25 nyersszesz- és nyolc-tíz nyersolajüzem részesülhet támogatásban. Ez azért is fontos, mert a biogázüzemekben megtermelt villamos energia értékesítése – a kötelező átvételi rendszer keretében – csak részlegesen megoldott (az alacsony átvételi ár és a kiszámíthatatlanság miatt), ezzel együtt a legtöbb helyen a képződő hőenergiát nem tudják hasznosítani. Persze az is segítene, ha az áram-előállítás mintájára – ott, ahol ez lehetséges – a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelésnél is bevezetnék a kötelező átvétel rendszerét.

- Versenyképesek lehetnek a kis etanolüzemek a nagy gyártókkal szemben?

- Igen, ha a fajlagos gyártási költségeiket csökkenteni tudják a biogázüzemek hulladékhőjének hasznosításával. Viszont az értékesítésben a kisüzemek csak akkor érhetnek el kedvező alkupozíciót, ha együtt jelennek meg a piacon. A másik lehetőség a helyben történő értékesítés, ám ehhez Magyarországnak is le kellene végre raknia a zöld-tömegközlekedés alapjait, hogy az utakat helyben termelt biodízellel, bioetanollal vagy éppen biometánnal működtetett buszok róhassák.

- Miért nincs ezen a téren előrelépés?

- A legnagyobb problémát abban látom, hogy Magyarországon a kormányzati szervek között teljesen szétaprózott a megújuló energiaforrások témaköre. Holott az egészet egy kézben kellene kezelni, mert a részterületek szorosan összefüggnek egymással az alapanyag-előállítástól a villamos és a hőenergia termelésén és értékesítésén keresztül a bioüzemanyagok elterjesztésének ösztönzéséig. Ezért a megújuló energiaforrások témakörét komplexen egyetlen állami szervhez kellene csoportosítani, amely egyszerre felügyelné a témában kiírt pályázatok előkészítését, azok végrehajtását, valamint monitoringját. Gondoskodna a stratégiaalkotásról is, valamint a területet érintő jogszabályok folyamatos felülvizsgálatáról és harmonizálásáról. Probléma van a finanszírozással is. Nyugat-Európában az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat illetően banki finanszírozási modelleket dolgoztak ki, ilyenekre Magyarországon is nagy szükség lenne.

- Úgy gondolja, nincs valódi gazdája a területnek?

- Pontosan. Ennek káros voltára az egyik legjobb példa a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére vonatkozó nemzeti cselekvési terv kidolgozása. A kérdést komolyan kezelő országokban ez alulról épül fel, s helyi tervek sokaságából áll öszsze országos stratégiává, míg nálunk érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül kormányzati berkekben készült el, így messze a reális súlya és lehetőségei alatt kezeli a bioenergetika témakörét. Egy másik példa: alig látni olyan önkormányzati kezdeményezést, amely a közmunkaprogramot a megújuló energiaforrások hasznosításával kötné össze. Pedig rengeteg településen lehetne kiváltani a közintézmények gázfűtését biomassza-tüzeléssel vagy egyéb megújulóenergia-hasznosítással, amelyhez az alapanyagot helyben, közmunkások igénybevételével lehetne előteremteni, egyszerre csökkentve az energiaköltségeket és növelve a helyi foglalkoztatást. Tehát már a tervezéssel is gond van, miközben a helyi kezdeményezések rendszerbe foglalását és megvalósítását hatékonyan segíthetné például egy a falugazdászok mintájára felálló energiamenedzseri hálózat is.

- De hát a kormányzat is azzal számol, hogy Magyarország a 2020-as 13 százalékos megújulós célt nagyrészt a biomasszára támaszkodva fogja teljesíteni.

- Igen, csakhogy ez nem elég, a kérdést komplexebben kell kezelni. Egyrészt ha a bioenergetikát a mezőgazdasággal, a környezetvédelemmel és a közlekedéssel egységesen kezelik, az említettnél jobb eredményt is el lehet érni, jelentősen csökkentve az ország külföldi energiahordozóktól való függőségét. Másrészt, a gazdasági és környezetvédelmi hasznon túl, a bioenergetikai és energiahatékonysági fejlesztések, valamint az ezekkel összefüggő közmunkaprogramok révén összesen 100-150 ezer munkahelyet lehetne teremteni, ami óriási jelentőségű lenne a vidék népességmegtartó ereje szempontjából is.