Depógázra hajtó erőművek

Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű depóniagáz-hasznosító kiserőművét adta át április 15-én Veszprémben az Ener-G Zrt., amely a város hulladéklerakó telepén, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. megbízásából látott neki a szerves hulladékok bomlásakor képződő – magas metántartalmú – biogáz összegyűjtésének és hasznosításának. Az angol érdekeltségű Ener-G Zrt. – mintegy 400 millió forintos beruházással – az összegyűlt gáz elégetésére két gázmotort telepített a helyszínre, ezek együttes villamosenergia-teljesítménye 875 kilowatt. A társaság alig egy hónappal korábban helyezett üzembe egy a veszpréminél alig valamivel kisebb teljesítményű depóniagáz-hasznosító erőművet Kecskeméten is, ahol a Saubermacher Magyarország Kft. megrendelésére hajtották végre a depóniagáz összegyűjtéséhez és hasznosításához szükséges fejlesztést, az elkészült erőmű üzemeltetését is vállalva.

A sornak nincs vége, ugyanis a cég két hónapon belül újabb két depóniagáz-hasznosítót helyez működésbe. A Pécs és térségének települési szilárd hulladékát fogadó kökényi hulladéklerakóba az előzetes számítások alapján szintén egy 0,5, valamint egy 0,375 megawatt teljesítményű gázmotoros áramtermelő erőművet telepítenek, modulszerűen felépítve. Ezzel szemben Bicskén két 0,5 MW teljesítményű gázmotoros erőműben fogják hasznosítani a lerakóból származó depóniagázt – közölte kérdésünkre Mármarosi István. Az Ener-G üzletág-igazgatója hozzátette: a cég ez év februárjában írta alá Salgótarján önkormányzatával és a településen dolgozó VGÜ Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-vel az ötödik magyarországi depóniagáz hasznosítására vonatkozó szerződését.

Mások sem pihentek. Több mint 100 millió forintos beruházás eredményeképpen egy 500 kilowatt teljesítményű hulladéklerakógáz-hasznosító kiserőművet adtak át március végén az .A.S.A. Magyarország Kft. gyáli regionális hulladékkezelő központjában is, amely ezzel az egyetlen olyan hulladékos közszolgáltató Magyarországon, amely az érdekeltségébe tartozó mindhárom regionális hulladéklerakón, Gyálon, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen is munkára fogja a depóniagázt. A gyáli lerakóban az .A.S.A. Magyarország Kft. Pest megye déli és keleti agglomerációja mintegy 300 ezer lakosának, valamint a főváros mintegy háromezer gazdálkodó szervezetének kommunális hulladékát helyezi el. Mindez ideális feltételeket biztosít a depóniagáz hasznosítására, amelynek a kitermelése érdekében összesen harminc gázkutat létesítettek. Ennek révén Gyálon óránként mintegy 300 köbméter értékes gázt tudnak kitermelni, amelyet egy csőrendszerben vezetnek el a kiserőműhöz, ahol két, együttesen 500 kilowatt teljesítményű gázmotorban folyik az energiatermelés – fogalmazott Gönczi Imre, a beruházást elvégző Zöld NRG Agent Kft. ügyvezető igazgatója. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég vezetője szerint ugyanakkor az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a kitermelt depóniagáz a későbbiekben még több energia termelésére lesz elegendő, ezért már készen állnak a tervek az újabb gázmotor(ok) helyszínre történő telepítésére is.

A fejlesztések elkezdődtek, ám Magyarország egyelőre korántsem használja ki a depóniagáz-vagyonában rejlő lehetőségeket, noha a becslések szerint a hulladéklerakókban képződő gáz mintegy 100 megawatt villamosenergia-termelő teljesítmény telepítését teszi lehetővé, beleértve a rekultiváció alatt vagy előtt álló már bezárt telepeket is – fogalmazott Mármarosi István. Az Ener-G üzletág-igazgatója szerint a legnagyobb problémát a hulladéklerakás korábbi szerkezete, vagyis a sok kisméretű telep megléte okozza, ugyanis ezek rekultivációjakor nem lehet gazdaságosan megvalósítani a gázhasznosítást, sőt sokszor még az öszszegyűlő hulladéklerakó-gáz korszerű ártalmatlanítása is gazdasági akadályokba ütközik. A nagyobb, gázhasznosításra alkalmas telepek esetén pedig a tevékenység sokszor csak a gázmotor telepítésére és üzemeltetésére szorítkozik, pedig a gázmező gondos, átgondolt üzemeltetésével nagyságrendekkel nagyobb – olykor négy-ötszörös mértékű – gáztermelődéssel lehetne számolni. Emellett a villamosenergia-hálózatra való csatlakozás aránytalanul nagy költsége miatt is hiúsultak már meg hasznosítási projektek, elsősorban ott, ahol a telep csak 200-300 kilowatt teljesítményre lenne képes.