Homok a közlekedés gépezetében

Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán szerdai kitörése súlyos fennakadásokat okozott Skandinávia és Nagy-Britannia – közvetve pedig az egész kontinens – légi közlekedésében. A kitörés nyomán a légkörbe került több ezer tonnányi hamu az uralkodó széljárással tegnap kelet felé sodródott, ez az európai repülésirányítási hatóság, az Eurocontrol, valamint az európai légiforgalmi szolgáltatást nyújtókat tömörítő ANSP helyzetértékelése szerint olyan komoly veszélyt jelent a zóna légi közlekedésére, hogy Nagy-Britannia északi részén, Írországban, Dániában, Norvégiában, valamint Svédországban üzemelő valamennyi légitársaságot érintett járataik azonnali felfüggesztésére szólították fel. Az Eurocontrol a nap folyamán a tilalmat kiterjesztette Dél-Angliára, így Heathrow repülőtérre is, ennek nyomán az Egyesült Államokba induló járatok tucatjai voltak kénytelenek a földön vesztegelni. A hamufelhő – és nyomában a járattörlések – időközben továbbterjedtek délkelet felé: elérték Belgiumot, Hollandiát és Németország északi-tengeri régióját is, nem indít és nem fogad járatokat Genf, Brüsszel, Amszterdamot sem.

Fehér Imre, a hazai polgári-katonai légiforgalmi szolgáltatás ellátásával megbízott HungaroControl Zrt. kommunikációs osztályvezetője lapunk kérdésre elmondta: az izlandi vulkánkitörésnek közvetlen hatása a magyar légtérre egyelőre nincs. Mindenesetre ferihegyi szakembereik az Országos Meteorológiai Szolgálattal közösen folyamatosan figyelemmel kísérik hazánk légköri viszonyainak alakulását. A tömeges járattörlések közvetett módon természetesen a Ferihegyi nemzetközi repülőteret is érintették. A Budapest Airport honlapjának tanúsága szerint tegnap este hat óráig 34 járatot töröltek, az utazni szándékozóknak azt tanácsolják: a reptérre indulás előtt tájékozódjanak a légitársaságoknál.

Veszélyes szilikátok

A Reuters által megkérdezett repülésbiztonsági szakértők szerint a repülőkre elsősorban a vulkáni hamuban található szilikátok jelentenek veszélyt. Ezek a nagyon apró homokszemcsék nemcsak a gép szárnyán és törzsén ejthetnek karcolásokat, hanem alkalomadtán a forgó alkatrészeket is szétroncsolhatják. Lökhajtásos hajtóművekbe jutva ráadásul megolvadhatnak, majd újból megszilárdulva eltömhetik azok fúvókáit. A szilikátszemcsék a nappali látási viszonyokat nem befolyásolják, napnyugtakor azonban látványos fénytörési jelenségeket okozhatnak.

Szakértők nem kívántak becslésekbe bocsátkozni a vulkánkitörés lehetséges kimenetelét illetően. Az Eyjafjallajökull legutóbb 1821-ben tört ki, akkor egy éven át volt aktív. A mostani kitörés három napon belül alábbhagyhat, nem zárható ki ugyanakkor, hogy amit eddig láttunk, az a szomszédos óriás Katla vulkán újjáéledésének az előjátéka volt csak – az utóbbi globális hatásai felbecsülhetetlenek. VG