Vitézy Dávid minisztériuma elárulta a nagy tervet: így alakítanák át a pályaudvarokat és a legértékesebb rozsdaövezeteket
A közlekedési és beruházási tárca szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb politikai eredménye, hogy a nagy pályaudvarok környezetében található rozsdaövezeti területek nem kerültek magánkézbe.
A minisztérium szerint uniós források és magánbefektetők bevonásával újulhatnak meg a pályaudvarok körüli rozsdaövezetek, illetve megvalósulhatnak lakónegyedek és lakhatási célú beruházások is.
Így kerülhettek volna közel 100 évre magánkézbe a legnagyobb pályaudvarok ingatlanjai
A Lázár János által irányított minisztérium időszakában született terv arról, hogy hét nagy pályaudvar ingatlanjait 99 évre magánkézbe adják.
A konstrukció a Keleti, a Nyugati, a Déli, a Kelenföldi pályaudvarra, illetve a győri, a debreceni és a szegedi vasútállomásra terjedt volna ki.
A volt miniszter elképzelése szerint a pályaudvarok egy részét a vasúti funkció megtartása mellett kereskedelmi központokká alakították volna át. Ugyanakkor a pályaudvarok fejlesztését nem koncessziós formában, hanem állami–magán együttműködésben valósították volna meg. Az állam az ingatlanokat, a magánbefektető pedig a fejlesztésekhez szükséges tőkét biztosította volna egy közös ingatlanfejlesztő társaság keretében, amelyben a MÁV kisebbségi tulajdonosként vett volna részt.
Végül Lázár elképzeléséből nem lett semmi, a 2026-os év első közlekedésinfóján már úgy fogalmazott: a Fideszen belül „állampárti megközelítés uralkodott el” a főpályaudvarok magánosításáról. Azt is mondta, hogy projekt mellékvágányra került, de akkor még úgy látta, hogy a terv nem került le teljesen a napirendről.
Később a sajtóban megjelent, hogy a minisztérium utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld pályaudvarok körüli kihasználatlan telkeket, épületeket értékesítse. Az információt a minisztérium lapunk megkeresésére megerősítette, a tervet azonban Lázár János az országgyűlési választás előtt lefújta.
Vitézy nagy dobásra készül: teljesen átírná a pályaudvarok környezetét
A Világgazdaság megkereste a terveiről a közlekedési és beruházási minisztériumot. Azt írták, hogy az elmúlt év egyik legfontosabb eredménye volt, hogy a nyilvánosság segítségével kétszer is sikerült megakadályozni, hogy Lázár János a pályaudvarokat körülvevő barnamezős területeket kijátssza a gazdasági hátországának.
A Vitézy Dávid vezette tárca szerint a kormányváltással lehetőség nyílt arra, hogy a pályaudvarok környezetében található barnamezős területeket közérdekű fejlesztések szolgálatába állítsák, akár az időközben elérhetővé vált európai uniós források bevonásával. Három fő cél mentén képzelik el a pályaudvarok és a környező barnamezős területek megújítását:
- a pályaudvarokat olyan színvonalon kell korszerűsíteni, hogy azok egy versenyképes közösségi közlekedési rendszer alapvető elemei legyenek.
- Emellett a környező, ma még alulhasznosított területek fejlesztésével a lakhatási válság enyhítéséhez is hozzá kívánnak járulni.
- A minisztérium a Rákosrendezőnél alkalmazott modellhez hasonló megoldásban gondolkodik: tervpályázatokon keresztül határozná meg, milyen fejlesztések valósulhatnak meg, a kivitelezésbe ugyanakkor magántőkét is bevonnának.
Miért példaértékű Rákosrendező? Tízezer lakás szerepel a tervekben
A közlekedési és beruházási miniszter nemrég a Rákosrendező területére tervezett új városnegyed jövőjéről és Budapest hosszú távú fejlesztési lehetőségeiről beszélt az EDGE építészeti fesztiválon, ahol a Világgazdaságnak is nyilatkozott a kormány terveiről. Vitézy Dávid azt mondta, a rozsdaövezetek hasznosításánál különbséget kell tenni a magántulajdonban és az állami tulajdonban lévő területek között.
A Rákosrendező-projekt létezhet vasútfejlesztés nélkül is – „Mini-Dubaj" a középosztályé lesz, autók nélkül
A Mini-Dubajként elhíresült beruházás megakadályozása után teljesen más irányt vett a rákosrendezői fejlesztés. A korábban emirátusi befektetőnek szánt rozsdaövezet helyén ma egy olyan Rákosrendező terve készül, amelynek középpontjában nem a luxuslakások vagy a toronyházak állnak, hanem a középosztálybeli családok, a zöldfelületek és a gyalogosbarát közterek. Bővebben>>>
A magánkézben lévő ingatlanok esetében a szabályozási környezet átalakításával kell ösztönözni a beruházásokat, hogy a fejlesztők könnyebben valósíthassanak meg új projekteket. Hangsúlyozta: az állami tulajdonú barnamezős területek fejlesztése sürgető feladat. Nemcsak Budapesten, hanem más nagyvárosokban is egyre komolyabb lakhatási problémák jelentkeznek, ezért ezeken a településeken is szükség lehet hasonló városfejlesztési programokra.
Vitézy szerint a rozsdaövezetek megújítása egyszerre járulhat hozzá a lakhatási válság enyhítéséhez és a városok fenntartható fejlődéséhez, így a következő évek egyik legfontosabb fejlesztési iránya lehet Magyarországon.
A Rákosrendező fejlesztése korábban politikai és szakmai vitákat váltott ki. A projekt legelső koncepcióját egy elfogadott törvény alapozta meg, amely a magyar és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szólt.
A megállapodás értelmében egy közel ötmilliárd eurós beruházással új városrész épült volna a vasútállomás környékén.
Később azonban főváros tulajdonában álló Budapesti Közművek bejelentette: élne az elővásárlási jogával a rákosrendezői területen. Tavaly év elején a kormányinfón pedig bejelentették: az Orbán-kormány tudomásul veszi a cég elővásárlási jogát. Ennek eredményeként a főváros cég megvásárolta a területet, majd nemzetközi tervpályázatot írt ki a fejlesztés koncepciójának kidolgozására.
A Rákosrendezőre kiírt nemzetközi tervpályázat eredményhirdetésekor elhangzott, hogy
a projekt mintegy tízezer új lakás és egy új nagyvárosi park létrehozását teszi lehetővé Budapesten.
Vitézy Dávid az eredményhirdetéskor közölte, hogy a korábban „Maxi-Dubajként” emlegetett elképzelés helyett a nyertes pályaművek egy zöldebb és élhetőbb városrész képét rajzolták fel.
Kiemelte, a győztes koncepció középpontjában egy új városrészközpont állt, amely a vasúti, villamos- és kisföldalatti-kapcsolatokra építve szervezte volna a sűrűbb beépítést.
Nápolyi csoda: Dél-Olaszország felemelkedése Giorgia Meloni legnagyobb fegyverténye lehet
