A legtöbb légiközlekedési cég próbálja számbavenni, hogy a vulkán mekkora károkat okozott: a British Airways a kieső bevételeket napi 30 millió dollárra, a Qantas Airways napi 1,4 millió dollárra, az EasyJet pedig összességében szintén 70 millió dollár feletti összegre becsüli.
A nemzetközi légiközlekedési szövetség, az IATA becslései szerint a légitársaságokat összességében 1,7 milliárd dolláros veszteség érte a több mint 100 ezer kimaradó járat miatt, és a szektor egyes szereplői szerint a károk a 2001. szeptember 11-i merényletet követő veszteségekhez foghatóak. Ez utóbbi – amennyiben a helyzet nem súlyosbodik – ugyanakkor feltételezhetően túlzás és mindenekelőtt a légitársaságok elsőszámú érve abban az egymásra mutogatásban, ami a hatóságok és a légitársaságok között indult. Az európai légitársaságok ugyanis ez Európai Unióhoz fordultak anyagi segítségért, ahogy tették azt a 2001. szeptemberi terrortámadást követően amerikai társaik.
A szektor kilátásai egyébként sem túl rózsásak, a légitársaságok évek óta küszködnek, tavaly a szektor tagjai összességében 9,4 milliárd dollárt vesztettek és az IATA márciusi előrejelzései szerint még 2010-ben is 2,8 milliárd dolláros veszteség vár a szektorra. Ezt a képet rontotta tovább a mostani vulkánkitörés, mely egyes elemzők véleménye szerint a gyengébbeket akár még csődközeli helyzetbe is sodorhatja. Az idénre várt 2,8 milliárd veszteségből ráadásul 2,2 milliárd a vulkánkitörés által most is a legnagyobb mértékben sújtott európai légitársaságokat érintette volna. Ezzel szemben az amerikai légitársaságok helyzete sokkal stabilabb.
A tőzsdei légitársaságok árfolyamalakulását jelző Bloomberg World Airlines Index egyébként idén összességében 18 százalékot emelkedve jelentősen felülteljesítette általánosságban a tőzsdéket. A vulkánkitörés a szektor egészében egy közel 5 százalékos árfolyamesést hozott, melyet a helyzet átmeneti javulását követően az elmúlt napokban már egy 3 százalékos emelkedés követett. A talán leginkább érintett British Airways esetében az árfolyamesés ugyanakkor az elmúlt napokban a 10 százalékot közelíti és a befektetői megnyugvásnak egyelőre nincs nyoma.
Az általánosabb gazdasági kilátásokat illetően a fő kérdés, hogy időben mennyire húzódik el az izlandi vulkán aktivitása. Amennyiben a légiközlekedés fennakadása nem húzódik el, illetve a vulkáni hamu mennyisége nem befolyásol egyéb ágazatokat (elsősorban a mezőgazdaságot és hosszabb távon a turizmust, illetve a vendéglátást), akkor a hatás minimális lehet.
