Az 1,5 milliárd forintos beruházási összeg felét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból pályázat útján nyerték - mondta Szajkó Lóránt ügyvezető igazgató az MTI-nek.
A négy telephelyen 2000 tehenet tartó 3.600 hektáron gazdálkodó társaság a világpiacon versenyképes zárt rendszerű úgy nevezett hígtrágyás, pihenőboxos technológiát vezette be a Kapuvár melletti Miklósmajorban. A beruházás keretében ezer állat számára egyebek mellett fejőházat építettek, új istállókat létesítettek, ahol a tehenek tiszta környezetben tartózkodnak,így tőgyük kevésbé van fertőzésveszélynek kitéve - tájékoztatott az ügyvezető igazgató.
Ismertetése szerint az invesztíció másik pillére a biogázüzem. Az 526 kilowattos villamos teljesítményű erőműben megújuló erőforrást használnak: a telepen keletkezett trágyát hasznosítják. Az erőműbe emberi beavatkozás nélkül kerül a tehéntrágya, ahol ebből az alapanyagból állítják elő a gázmotorhoz szükséges biogázt. A biogázból a gázmotor villamos áramot termel. A biogázüzem elektromos teljesítménye 526 kilowatt, hőteljesítménye pedig 550 kilowatt. Az elektromos áram egynegyede fedezi a telep áramszükségletét, a többit értékesítik. Az energiaigényes tejhűtést is ezzel a rendszerrel oldják meg; a beruházásnak ez a fázisa még folyamatban van.
Az ügyvezető igazgató hangoztatta: az invesztíció előnye az is, hogy a keletkező metánt elégetik, amely így nem szennyezi a környezetet. Az erőmű által feldolgozott alapanyag maradékát pedig a talaj tápanyagának utánpótlására tudják használni, annak tápanyagtartalma ugyanis a fermentáció során nem csökken.
A beruházási összeget az uniós támogatáson túl részben saját erőből, részben bankhitelből fedezték. Az invesztíció eredményeként a korábbi négyről 20-ra növekszik a miklósmajori telep dolgozói létszáma.
