Felszámolják a Vértesit

Ésszerűség. A meghatározó tulajdonos MVM Zrt. döntése alapján megindul a felkészülés a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) felszámolására az erőműtársaság tegnapi közgyűlési határozata szerint. A kritikus gazdálkodási helyzetű társaság működése hátralévő idejére az MVM igazgatósága „világos, tervezhető és az időközben esetlegesen bekövetkező kockázatok kezelésére is kiterjedő menetrendet vázolt fel” – írja közleményében az állami villamosipari társaság. A végelszámolással kapcsolatos lépésekről a Vért júniusi, rendkívüli közgyűlése dönt, előtte azonban tájékoztatni kell a kormányzat érintett szerveit és az érdekképviseleteket.

Az MVM igazgatósága úgy döntött, hogy a Vért bányászata a bányászati szerkezetátalakítást támogató, úgynevezett szénfillér rendszerének határnapjáig – 2010. december 31-ig – maradhat fenn, az erőmű azonban akár még három évig is üzemelhet. A létesítmény ugyanis a felhalmozott szénkészletekre alapozva, és biomassza-tüzeléssel még biztosítja Oroszlány és Bokod távhőellátását. A döntés során a testület átfogóan, mellette és ellene szóló érvek mentén figyelembe vette a Vért hazai energetikában, a helyi távhőellátásban betöltött feladatát, és mérlegelte a társaság re-gionális foglalkoztatáspolitikai szerepét, továbbá támaszkodott az elmúlt időszakban elvégzett független szakértői elemzésekre.

Előzmények. Az 1991-ben létrehozott Vértesi Erőmű az elmúlt tíz évben egyre gyengébb teljesítményt mutatott fel, holott ezen idő alatt becslések szerint 120 milliárd forintnyi támogatást is igénybe vett. Árbevétele 2001–2006 között közel a felére, 15,6 milliárd forintra esett, miközben harmadával csökkent az általa eladott áram mennyisége is. Mérleg szerinti eredménye ezen évek alatt többször volt mínuszban, mint pluszban, saját tőkéje pedig 20,4 milliárdról 13,1 milliárdra esett.

Nagy változást hozott a 2006-os év, letisztult a társaság tulajdonosi szerkezete. Addigi három fő tulajdonosa, az MVM (42,91 százalék), ÁPV (29,96 százalék) és a magyar állam (11,33 százalék) helyét az MVM egyedül vette át, 96,59 százalékos részesedéssel. Azonkívül, hogy egységes irányítás alá került, 2007–08-ban a piaci körülmények is kedveztek a társaságnak, mégsem tudta kellően kamatoztatni. Bár az eladott áram mennyisége és vele a Vért árbevétele is emelkedett, mérleg szerinti eredménye már –6,6 mil-

liárdra zuhant, saját tőkéjéből pedig csak 3 milliárd maradt. Ráadásul 2008 végén kötötte a Vért vezetése azt a hatalmas árameladási megállapodást is a System Consultinggal, amelyben egyrészt „elfelejtett” a tulajdonos MVM-mel egyeztetni, másrészt bele is bukott, mert a megrendelő szó szerint az utolsó pillanatban elállt a 80 milliárd forintos üzlettől. A megbízást egyébként csak kisebb részben teljesítette volna saját maga a társaság, nagyobb részben másoktól rendelt áramot szállított volna a Systemnek. Az összegből azóta lealkudtak, az érintettek egyezkedtek, de a Vért még mindig pereli a Systemet a szerződésfelbontás okozta kára miatt. Emlékezetes, hogy az erőműtársaság vezetése azért nem tartotta szükségesnek az ügyletről tájékoztatni az MVM-et, mert akkor úgy állt, hogy az erőműtársaság hamarosan amúgy is a System tulajdonába kerül. Nem került.

Vezetés. A Vértnél való rendcsinálást Szabó Pál volt közlekedési minisztertől várta Veres János akkori pénzügyminiszter és Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója. Szabó Pál a bevételek növelését, a költségek csökkentését, a megújulóalapú áramtermelés előtérbe hozását és hatékonyabb tevékenységet ígért, amikor 2009 januárjában a társaság élére állt. (Mindezt havi kétmillió forintért plusz 20 százalék, azaz 400 ezer forint nyelvpótlékért és 240 ezer forint igazgatósági tagi tiszteletdíjért.) Az eredmények vegyesek. Igaz, hogy 2009-ben az eladott áram mennyisége és vele a cég árbevétele a harmadával esett, de a gazdasági válság évében ez nem feltétlenül róható fel a menedzsmentnek. Viszont pozitív, hogy a veszteség majdnem az előző évi felére, –3,5 milliárd forintra apadt, és sikerült körülbelül 400 milliót megspórolni az amúgy 50 milliárd forint körüli költségekből is. Igaz, most először mínuszba csúszott a Vért saját tőkéje.

Az ő gazdaságtalan foglalkoztatásukban testesül meg a „bányászati szerkezetátalakítási program”, illetve az elmúlt évek beruházásainak, fejlesztéseinek az eredménye.

Az ő gazdaságtalan foglalkoztatásukban testesül meg a „bányászati szerkezetátalakítási program”, illetve az elmúlt évek beruházásainak, fejlesztéseinek az eredménye. -->