Változások a munkafronton

Számos ponton módosultak a munkaügyi jogszabályok május 1-jén: a legfontosabb változások érintik a gyermekgondozási ellátásokat, a korlátozott cselekvőképességű munkavállalókat, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos jogszabályokat, valamint a felmondási tilalmakat. A változások jelentős része az új polgári törvénykönyv (Ptk.) élesítéséhez kapcsolódott volna, ám a kódex az Alkotmánybíróság döntése nyomán szombaton mégsem lépett hatályba; a hozzá kapcsolódó munkaügyi szabályok azonban igen, ez a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég szaktanácsadója szerint akár jogalkalmazási problémákat is okozhat.

Május 1-jétől egyebek mellett átalakultak a gyermekgondozási ellátások: a gyes időtartama két évre csökken, a gyedjogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje pedig 180 napról 365-re emelkedik a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében. Vagyis a kismamának legalább 365 nap munkaviszonynyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon terhességi-gyermekágyi segélyt, majd gyedet. Ugyanakkor a munkajogi felmondási védelem továbbra is a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

Ezentúl is kibővült a felmondási védelem alatt állók köre, ez a jog immár megilleti az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókat is. A felmondási védelem az örökbefogadást megelőző úgynevezett gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig, illetve – ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból – a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.

Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója arra is felhívja a figyelmet, hogy a május 1-jétől érvényes szabályok tételesen rendelkeznek a cselekvőképesség és a munkaviszonnyal összefüggő jognyilatkozatok érvényességéről is. Amennyiben a bíróság a munkavállaló cselekvőképessé-gét a munkaviszonyával összefüggésben korlátozza, a jognyilatkozatok érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges többek között olyan esetekben, ha a nyilatkozat a munkaviszony létesítésére vagy megszüntetésére, a munkaszerződés módosítására, vagy a munkáltatói utasítás megtagadására vonatkozik.

Ami az utazási költségtérítés mértékét illeti: a munkáltató által fizetett napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítésnek a bérlet vagy menetjegy ára legalább 86 százalékának kell lenni, ám a költségtérítés maximális összege az idén havi 30 ezer forint. Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e – húzza alá Máriás Attila.

Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság április 26-i döntése nyomán május 1-jén nem lép életbe az új Ptk. I. és II. könyve, ugyanakkor előállt az a helyzet, hogy a munka törvénykönyvének az új Ptk.-val összefüggő módosításai a jelenlegi állapot szerint május 1-jén mégis hatályba lépnek, hiszen azok jelentős részét már kihirdették a Magyar Közlönyben. Azáltal, hogy a Ptk. mégsem lép életbe, viszont a ráépülő munkaügyi szabályok módosulnak, akár jogalkalmazási problémák is előfordulhatnak majd, arról nem is beszélve, hogy a jogbiztonságnak és a következetes jogalkalmazásnak alapfeltétele, hogy a különböző egymásra épülő szabályok koherensek legyenek – emeli ki Máriás Attila. KR