Gázügyletek, napon belül

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. által július 1-jén indítandó internetes platform fő célja a rendszer-irányítási és a kereskedési érdekek összehangolása, a napon belüli adásvétel bevezetésével. Egyelőre ugyanis gyakran okoz szabályozási többletfeladatot a rendszerirányítónak, hogy a gázkereskedők adott napon más mennyiségű gázt kívánnak továbbíttatni, mint amennyihez előzőleg kapacitást kötöttek le, mert tőlük is más mennyiséget várnak. Azzal, hogy július 1-jétől már napon belül is módosíthatják a szállítandó gázmennyiséget, egyensúly teremthető a gázhálózat kapacitásainak lekötése, illetve az értékesítési igények között – magyarázta az Energiainfó tegnapi háttérbeszélgetésén Zsuga János, az FGSZ vezérigazgatója.

Hangsúlyozta, hogy a beindítandó napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piac (NFKP) standard kereskedési eljárás, nem pedig tőzsde, még csak nem is szervezett gázpiac. Nem kereskedhetnek ugyanis rajta befektetők, és nem lesznek határidős ügyletek sem. A felületen csak egyensúlyi termékekkel, azaz a tervezetthez képest fölöslegben rendelkező, illetve pluszként igényelt termékekkel lehet kereskedni. (Nem is önálló cégként, hanem az FGSZ szolgáltatásaként működik majd.) Mindazonáltal jó alapot szolgáltat arra, hogy idővel tőzsdévé lehessen fejleszteni. A gáztőzsde és a szervezett gázpiac fogalmát már egyébként is ismeri a hatályos gáztörvény. Elszámolóház – a Keler Zrt. – azonban már az indulástól részt vesz a tevékenység pénzügyi kockázatainak csökkentésében.

A kezdeményes abból a szempontból messze megelőzte a korát Zsuga János szerint, hogy tegnapig csak egy cég regisztrált rajta a mintegy 20 hazai kereskedői engedélyes társaságból, igaz, a regisztrációs időszak még tart, s a platform beindulása után is lehet csatlakozni. Lapunk felvetésére elismerte, hogy a tartózkodásban szerepe lehet annak is, hogy a platform használata többletköltségekkel jár. A Keler díja ugyanis új elemként jelenik meg, és pénzbe kerül az anonim kereskedést lehetővé tévő rendszer igénybevétele is. Az sem segít, hogy a hazai gázpiaci szabályozás „hozza a saját formáját”, azaz viszonylag gyakran változik, óvatossá téve a piaci szereplőket. A vezérigazgató várakozásai szerint azonban előbb-utóbb az öszszes érintett megjelenik az NFKP-n.

Ságodi Attila, a KPMG tanácsadó cég partnere szerint taktika is lehet a kereskedők kivárása mögött, azt pedig, hogy az adott szolgáltatás drága-e vagy olcsó, az általa elérhető előnyök nagysága határozza meg.

Az NFKP-n nem kötelező megjelenni, de Zsuga János szerint azt a Magyar Energia Hivatal javasolja. A kereskedésnek négy feltétele van: a virtuális kereskedési ponton fel kell kínálni az eladandó mennyiséget, az FGSZ nem fogad be akkora mennyiséget, amely veszélyezteti az ellátást, át kell állni a gáz energiaalapon történő elszámolására (most térfogat alapján számolnak) és standard eljárást kell alkalmazni, utóbbi a fenti NFKP.

Hosszabb távon a piac élénkítése, átláthatóbbá tétele, azon keresztül pedig az árak alacsonyabbra kényszerítése is várható a rendszertől. Annál több gázzal lehet rajta kereskedni, minél több gázvezetéki kapcsolata van az országnak. Ebből a szempontból pedig kitüntetett szerepűek az FGSZ és külföldi partnerei által épített úgynevezett interkonnektorok. A napi 7 millió köbméter gáz szállítását lehetővé tévő romániai vezetéket július végén, a napi 20 millió köbméteres horvátországit pedig december 1-jén tervezik átadni. További lehetőségeket ígér a még csak tárgyalás alatt lévő, de uniós támogatást is élvező szlovákiai vezeték. Ismert, hogy az FGSZ az úgynevezett NETS projekt keretében a térségi gázhálózatok működésének összehangolását is szorgalmazza. Bár a munka az utóbbi hónapokban lelassult, Lengyelország épp a közelmúltban jelezte, hogy csatlakozik a projekthez.

Zsuga János szerint Magyarország földrajzi adottságai sokkal inkább kedveznek a térségi gázközponti szerepnek, mint a már gáztőzsdét is működtető Ausztriának.

A Magyarországhoz legközelebbi fizikai gázközpont az ausztriai Baumgartenben működik, öt gázvezeték találkozópontján. Magát a baumgarteni kereskedést a CEGH, azaz a Közép-európai Gázközpont bonyolítja. A CEGH együttműködik a bécsi tőzsdével, elszámolási hátterét a European Commodity Clearing Centre adja.

A Magyarországhoz legközelebbi fizikai gázközpont az ausztriai Baumgartenben működik, öt gázvezeték találkozópontján. Magát a baumgarteni kereskedést a CEGH, azaz a Közép-európai Gázközpont bonyolítja. A CEGH együttműködik a bécsi tőzsdével, elszámolási hátterét a European Commodity Clearing Centre adja.-->