Órákon belül megérkezik az adat, ami rengeteget elárul a magyar gazdaságról és a Tisza-kormány hatásáról

Legutóbb június 4-én közölt kiskereskedelmi forgalmi adatokat a KSH, amik alapján az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, miközben a havi adatok szerint a szezonális és naptárhatással kiigazítva a forgalom volumene 1,2 százalékkal kisebb volt a március havinál, míg a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal haladta meg az előző év áprilisit. Most a májusi adatokra várunk, amelyek az áprilisi adatokhoz képest vélhetően letisztultabb képet mutatnak majd a kiskereskedelmi folyamatok alakulásáról, mint az április 12-i választás utáni első teljes hónap adatai.

Korrekciót és éves viszonylatú növekedést mutattak az áprilisi forgalmi adatok

Az elemzői várakozásoknak megfelelő korrekciót mutattak az áprilisi kiskereskedemi adatok. Az éves viszonylatban mért növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult az üzemanyag-értékesítés, amelyet részben az ármozgások és a tavaszi rendkívüli piaci folyamatok is felfelé húztak. Emiatt a most megjelenő májusi statisztika már tisztább képet adhat arról, milyen erős a lakossági fogyasztás alapvető trendje.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1742 milliárd forintot ért el áprilisban. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

Az elemzők szerint a most várt májusi adatokat több, egymással ellentétes hatás is befolyásolhatta:

• továbbra is kedvezően hat a fogyasztásra a bérek reálértékének emelkedése, a stabil munkaerőpiac és a háztartások növekvő elkölthető jövedelme, valamint fogyasztói oldalon a korábbinál erősebb forint, sőt, egyes nagyobb élelmiszerláncoknál jelentkező tartós árleszállítások
• ugyanakkor az üzemanyag-forgalomban várhatóan már kifutnak a korábbi rendkívüli bázishatások (a máriusi kiugró forgalmi emelkedést követő áprilisi visszaesés), ami önmagában visszafoghatja a teljes kiskereskedelmi növekedési ütemet.

Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője már korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemanyag-forgalomban már áprilisban is mérséklődött a korábbi kiugró kereslet intenzitása, ezért májusban további lassulás következhetett ezen a területen. Ez ugyan lefelé húzhatja az összesített kiskereskedelmi adatot, de szerinte a hosszabb távú trend továbbra is kedvező maradhat, amelyet elsősorban a jövedelmek alakulása határoz meg.

Hasonló várakozásokat fogalmazott meg az áprilisi adatok ismeretében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is. Véleménye szerint a reálbérek emelkedése továbbra is támogathatja a kiskereskedelmet, még ha a korábbi kiugró bővülés mérséklődik is, és abba az iráni háború és az olajárak hatása is beleszól (utóbbi vonatkozások kapcsán fontos új tényező, hogy azóta Magyarországon megszűnt a védett üzemanyagárak rendszere ). A fogyasztás így várhatóan a második negyedévben is érdemben hozzájárulhat a GDP növekedéséhez.

Májusban növekedhetett a boltok forgalma

A fogyasztási kilátások szempontjából fontos támpontot adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban nyilvánosságra hozott legfrissebb inflációs jelentése is. A jegybank szerint 

Az MNB arra számít, hogy az idei infláció alacsonyabb lehet a korábban vártnál, és az árrésstop esetleges kivezetése sem változtatná meg érdemben a középtávú inflációs folyamatokat.

A kiskereskedelmi szektor helyzetét ugyanakkor továbbra is befolyásolja, hogy a háztartások továbbra is óvatosabb pénzügyi magatartást tanúsítanak, mint a magas infláció előtti időszakban, erre az MBH Bank elemzői hívták fel a figyelmet szintén a napokban rendezett kiskereskedelmi ágazati kitekintőjükön. Az elemzők szerint bár jelentősen nőtt a háztartások rendelkezésére álló jövedelem, annak egy része továbbra is megtakarításokban köt ki, így a fogyasztás helyreállása még nem teljes, amennyiben a magas infláció előtti időszakhoz viszonyítunk. Báthori Bence ágazati elemző szerint emiatt 

Úgy látja, hogy a lakossági kereslet további erősödése önmagában nem jelent érdemi inflációs kockázatot, mivel jelenleg sokkal inkább a nemzetközi árupiaci folyamatok és egyéb költségoldali tényezők alakítják az árakat. Elemzői megállapításaik egybevágnak azzal az MNB által közölt prognózissal, miszerint a fogyasztás lehet az év hátralévő részében a gazdasági növekedés motorja.

Az MBH Elemzési Centrumának előrejelzése a májusi kiskereskedelmi adatokról pozitív előjelű számot mutat:

Az alacsony infláció is vásárlásra ösztönözhette a fogyasztókat, míg az erős forintárfolyam az importált termékek árának alakulásában jelenik meg, ami hónapról-hónapra épül majd be a boltokban látott árakba. 

– jelzik az elemzők. Várakozásaik szerint a Bajnokok Ligája döntőjének budapesti megrendezését is. Az esemény valószínűleg a szolgáltató szektort támogatta jobban, de némi pozitív hatása biztosan volt a kiskereskedelemre is.

A folyamatok összességétől, s nem egy-egy mozzanattól várható a májusi növekedési szám

A július 6-án érkező májusi kiskereskedelmi KSH-adatok így nemcsak arról árulkodnak majd, hogy mekkora maradt a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme, az országgyűlési választásokhoz kapcsolt várakozások lecsapódtak-e a boltokban és online tett vásárlásainknál, és több televíziót vásároltunk-e a májusi budapesti Bajnokok Ligája döntő, illetve a most zajló focivébé miatt. Hanem várhatóan arról is, hogy a magyar fogyasztás mennyire tudja fenntartani a gazdaság élénküléséhez való hozzájárulást az év második feléhez közeledve. 

A forgalom alakulásához kapcsolat pozitív elemzői várakozások arra engednek óvatos következtést levonni, hogy a hozzájárulás májusban számottevő mértékben megmaradhatott, mivel a forgalomnövekedést az ágazati teljesítmény értékelésével foglalkozó szakemberek sem üzlettípushoz rendelten várják, hanem a folyamatosk összességének kedvező alakulásaként.