Geoprojektek, csak támogatással

Termálvíz. A Közép-magyarországi operatív program (KMOP) májusi pályázatértékelésén nyert támogatást a veresegyházi geotermikus közmű bővítésére beadott, 657 milliós terv. Ez 392 milliós uniós pluszforrás a városnak, amelynek ehhez kétéves ütemezésben kell 265 millió forint saját erőt előteremtenie. Az önerőt a város a Magyar Fejlesztési Bank húszéves lejáratú, kedvezményes kamatozású kölcsönéből állja.

Veresegyház lakossága az elmúlt húsz évben megháromszorozódott, a tavaly 16 ezer fős város ipariterületén olyan multik telepedtek meg, mint a General Electric és a Sanofi, iskolahálózata, szociális intézményrendszere folyamatosan bővül. Mindebben jelentős szerepe volt a helyi termálvíznek, amely korábban csak „dagonyás fürdőként” hasznosult, ma pedig a kereskedelmi távhőszolgáltatás alapját jelenti.

A város geotermikus távhőrendszere a kilencvenes években már közintézmények egész sorát látta el. 2005-ben a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) KIOP-pályázatán 128 millió forint vissza nem térítendő uniós forráshoz jutott Veresegyház, ebből megtriplázták a vezetékhálózatot, visszasajtoló kutat és szivattyútelepet építettek, utóbbira a környezet fenntarthatósága miatt.

Bár a Norvég Alap pénzére sikertelenül pályázott a város 2008-ban, az idén már szerencsésebb volt. A fent említett KMOP-támogatásból új termelőkutat kíván fúrni, amelynek termálvízhozamával már a lakosságot, sőt a város ipari létesítményeit is el lehetne látni távhővel. Az üzleti terv szerint az immár kereskedelmi alapon nyújtandó távhőszolgáltatásból évi 56 millió forintos árbevételt vár a város, a fenntartás-működtetés 21 millió forintba kerülne, a megmaradó 35 millió üzemi eredményből tehát bőven futja az évi 13 millió forintos tőketörlesztésre és a 8,3 milliós kamatteherre.

Az 1987-es kútfúrást 2007-es árakon 80 millióra, a kilencvenes években végzett hálózatbővítést további 180 millió forintra becsülte a tervezést és beruházást bonyolító Portció Kft. A 2005-ös KIOP-pályázat kapcsán 370 milliós fejlesztésre került sor: ennek 31 százalékát, 119 millió forintot a város mint pályázó állta. Ha megvalósul a mostani bővítés, amely távhőalközpontokon kívül újabb termelőkút fúrását is jelenti, akkor a vállalkozás nagysága folyó áron számolva eléri az 1,4 milliárd forintot.

Konstrukció

Hódmezővásárhelyé az ország legkiterjedtebb geotermikus infrastruktúrája: négy lakótelepen mintegy 30 ezer embert lát el használati melegvízzel. A városi kórházat fűtő termálvízrendszert a rendszerváltás után három ütemben bővítették, a legújabb fejlesztés 2007 óta tart. Az önkormányzat kezdettől külső szakmai befektetőt vont be a fejlesztésbe, az Aquaplus Kft.-t. Közös cégük, a Geohód Kft. végezte a tervezést, beruházást, üzemeltetést. Az első szakasz döntően a 75 millió forintos német szénsegélyhitelből, a Központi Környezetvédelmi Alap 66 milliós támogatásából, illetve k+f-támogatásból valósult meg, a második a város, illetve a szakmai befektető 580 milliós közös beruházásából. 2007-ben a város kivásárolta a szakmai befektetőt, ezért a jelenleg is zajló bővítési ütem 725 milliós terhét a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő Zrt. állja. Szakértői becslés szerint a teljes rendszer mai áron 2223 millió forintba kerülne. VG