Minden, amit a holnap kezdődő NATO-csúcsról tudni érdemes - újabbTrump -Zelenszkij csörte várható, Magyar Péter is ott lesz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz északatlanti védelmi szövetség vezetői kedden és szerdán Ankarában tartják csúcstalálkozójukat. A NATO-csúcsra Donald Trump amerikai elnök nyomása közepette kerül sor; követeli, hogy Európa növelje védelmi kiadásait. A feszültségeket fokozzák a hónapok óta tartó transzatlanti konlfiktusok, az iráni háború és a Grönland iránt benyújtott amerikai területi igény.
Hogy még nehezebb legyen a helyzet, Trump folyamatosan bírálja a katonai szervezetet, továbbá bejelentette, hogy amerikai csapatokat vonnak ki Európából.
Mi lesz a NATO-csúcs napirendje?
A Trump-kormányzat azt szeretné, hogy Európa jelentősen növelje védelmi beruházásait, és vállalja az elsődleges felelősséget a kontinens védelméért - nyilván amerikai katonai megrendelésekből.
A tisztviselők szerint a vezetők elsősorban az alábbi kérdésekre összpontosítanak:
- a védelmi kiadási célok teljesítésének előrehaladása,
- a védelmi ipari termelés bővítése,
- valamint annak megvalósítása, hogy a védelmi terhek nagyobb része az Egyesült Államokról Európára háruljon.
Kik vesznek részt a csúcson?
A NATO mind a 32 tagállamának vezetője jelen lesz, köztük Donald Trump is.
A keddi ünnepi vacsorán a tagállamok képviselőin túl várhatóan részt vesz:
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök,
- Lee Dzse Mjung dél-koreai elnök,
- António Costa, az Európai Tanács elnöke,
- valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Mit kínálnak Trumpnak?
Az európai vezetők azt kívánják bizonyítani Trumpnak, hogy teljesítik a tavalyi hágai NATO-csúcson tett vállalásukat, amely szerint 2035-ig a GDP 5 százaléklát védelemre és védelemmel összefüggő kiadásokra fordítják.
A Reuters által látott zárónyilatkozat-tervezet szerint a vezetők várhatóan kijelentik:
2025-ben az európai szövetségesek és Kanada több mint 139 milliárd dollárral növelték az alapvető védelmi képességekbe irányuló beruházásaikat.
Emellett várhatóan azt is hangsúlyozzák, hogy :„a jövőt építjük: egy erősebb Európát egy erősebb NATO-ban – egy modernizált szövetséget. Az európai szövetségesek és Kanada az Egyesült Államokkal együttműködve egyre nagyobb felelősséget vállalnak a szövetség védelméért.”
Mit tesz a NATO Ukrajnáért?
A tagállamok várhatóan ismét megerősítik Ukrajna támogatását, és további segítséget ígérnek.
A tervezet szerint:
2026-ra a szövetségesek 70 milliárd euró értékű katonai felszerelést, támogatást és kiképzést biztosítanak Ukrajnának, és megerősítik szuverén kötelezettségvállalásukat arra, hogy 2027-ben is legalább azonos szintű támogatást nyújtanak.
A finanszírozás egy része már meglévő kétoldalú vállalásokból, valamint az Európai Unió 60 milliárd eurós hitelprogramjából származik, amely 2026–2027-ben ukrán védelmi beruházásokat és beszerzéseket finanszíroz. Az Egyesült Államok várhatóan nem járul hozzá pénzügyileg az ukránok támogatásához.
Mit tesz a NATO a védelmi ipar területén?
Míg a tavalyi csúcstalálkozó főként az új védelmi kiadási cél elfogadásáról szólt, az idei tanácskozás középpontjában a fegyvergyártás jelentős felfuttatása és a védelmi innováció ösztönzése áll.
Kedden Ankarában védelmi ipari fórumot rendeznek, ahol több tízmilliárd dollár értékű megállapodások bejelentése várható.
Napirendre kerül-e Irán?
Európai tisztviselők attól tartanak, hogy az iráni háború, valamint Trump elégedetlensége az európai kormányok reakciójával kapcsolatban háttérbe szoríthatja a NATO-csúcs egyéb napirenden lévő kérdéseit. Ennek igyekeznek elébemenni, amikor már jó előre beleírták a zárónyilatkozat szövegébe:
a szövetségesek ismét megerősítik, hogy Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez, és felszólítják Iránt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a Hormuzi-szoros hajózási szabadságát.
Mit szeretne a házigazda, Törökország?
Törökország szeretné bemutatni gyorsan fejlődő védelmi iparának képességeit, és ismét felszólítja a NATO-tagokat, hogy szüntessenek meg minden, a szövetségen belüli fegyverkereskedelmet korlátozó intézkedést - vagyis Ankara nagyobb szeletet szeretne kihasítani a globális fegyveriparból.
Recep Tayyip Erdoğan elnök emellett előrelépést szeretne elérni Franciaországgal és Olaszországgal a SAMP/T török légvédelmi rakétarendszerek beszerzésében, valamint más védelmi ipari együttműködésekben.
A Trumppal folytatandó kétoldalú tárgyalásokon Erdoğan várhatóan kiemeli Ankara és Washington kapcsolatainak javulását, miközben
szorgalmazza az amerikai szankciók feloldását és Törökország visszacsatlakozását az F–35 vadászgép-programhoz.
Kik érkeznek még? - például Magyar Péter
Ankarában a NATO külügyminiszterei várhatóan találkoznak Bahrein, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztereivel, valamint közös vacsoramegbeszélést tartanak Ukrajna külügyminiszterével és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal. Emellett a NATO védelmi miniszterei tárgyalásokat folytatnak Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea védelmi minisztereivel is.
A csúcson Magyar Péter miniszterelnök is részt vesz:
Isztambulba utazom és kedden, valamint szerdán részt veszek a NATO-csúcson
– kezdte vasárnapi videójában a miniszterelnök. Magyar Péter elmondta, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter kíséretében találkozik a katonai szövetség vezetőivel. A magyar miniszterelnök várhatóan megerősíti, hogy meghívja - számos más külföldi vezető mellett - Trumpot is az 1956-os magyar eseményeket megünneplő sorozatra - a Fehér Ház eddig nem jelezte érdeklődését.
