Ki ad több pénzt a kkv-knak?

A hazai kis- és középvállalkozások ösztönzésére és megerősítésére az európai uniós források radikális átrendezését tervezi a kormány – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Kérdésünkre, hogy miként juthatnak több forráshoz a kkv-k, átcsoportosítással vagy a megmaradt uniós források fókuszált felhasználásával, gyakorlatilag megerősítő választ adott a tárca. Az átcsoportosítások elsődleges célja, hogy az új intézkedések elősegítsék a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság bővülését, ez összhangban áll a kormányprogramban lévő célokkal.

Az NGM közölte azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) közösen dolgozzák ki a források átcsoportosítását is megalapozó gazdasági stratégiát, amelynek részeként kijelölik az új fejlesztési irányokat. Mindennek eredményeként még az idén elkészül az új Széchenyi-terv. A nemzetgazdasági tárca azzal indokolja a nagyobb támogatást, hogy a magyar gazdaság talpra állításában és a hazai foglalkoztatás növelésében várhatóan elsősorban a kis- és középvállalkozói szektor vállal szerepet, miközben a kkv-k jelenleg az uniós pénzek mindössze 10 százalékához jutnak hozzá, és „ezeken az arányokon jelentősen változtatni kell”.

Korábban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter – egyébként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter társaságában – arról beszélt egy előadásában, hogy a jelenlegi 10-ről akár 40-50 százalékra is fel kell emelni a kis- és középvállalkozások részesedését az uniós forrásokból. Egyúttal azonban ő jelezte először hivatalosan, hogy a szétosztható uniós forrás kevesebb: a remélt 3500 milliárddal szemben az új kormány csak 1200-1300 milliárd forintot tud felhasználni, mert „ennyi maradt”. A fejlesztési miniszter egyidejűleg a közbeszerzésekbe való fokozott, „patrióta” bevonással egészítené ki a kkv-k forrásait.

„Támogatunk minden szándékot, amely a kkv-k fokozott támogatására irányul, ugyanakkor fontos tanulság számunkra az, hogy már korábban is megfogalmazódtak hasonló tervek, de nem jártak eredménnyel” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke. Szerinte az érdemi segítség az lenne, ha mielőbb egyszerűbbé és érthetőbbé tennék a pályázati kiírásokat, hogy a mikro- és kisvállalkozóknak ne kelljen drága pályázatírókat igénybe venniük, és jobb tájékoztatással segíteni kellene őket „a meghirdetett ötszáz pályázat közötti eligazodásban”. Vadász György egyúttal sürgős intézményi változtatásokat szorgalmazott a pályázatkezelésben (például a flottabb elbírálás érdekében) és a kifizetéseknél. „Az tarthatatlan, hogy miközben előteremti a szükséges önerőt és megkapja a 40 százalékos előleget a pályázó vállalkozó, sok közülük azért nem tudja befejezni projektjét, mert a pénzpiacon nem tud hozzájutni a hiányzó részhez” – hangsúlyozta. Ugyanilyen tarthatatlannak minősítette azt is, hogy az elvégzett munka után nem tud időben hozzájutni az elnyert támogatásához a pályázó, különböző bürokratikus akadályok miatt.

„A kamarák örültek a miniszter nyilatkozatának, fontos, hogy ennek megfelelően a programok szintjén is végigvigye a kkv-k támogatását a kormány” – reagált Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Szerinte annál is inkább fontos a körültekintő, alapos eljárás, mert a mostani dekonjunktúra idején nehéz rábírni a vállalkozásokat a beruházásokra, fejlesztésekre. „A kormánynak feltétlenül ki kell használnia az érdeklődés konjunktúráját, mert az beruházáshoz, munkahelyhez, növekedéshez vezet” – érvelt a gyors cselekvés mellett.

A kkv-k innovációja ösztönzésének prioritást biztosít az Európai Bizottság, és ez az elsődleges a magyar fejlesztési programokban is. Erre figyelmeztetett elöljáróban Ton van Lierop, a regionális politikáért felelős biztos, Johannes Hahn szóvivője. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy magyar kérésre az Európai Bizottság 2009-ben már döntött egy kkv-k javára történő beavatkozás ügyében, a válságkezelési program keretében. Jelentős források érhetők már el számukra, a legkülönbözőbb tevékenységi célra. A szóvivő utalt arra is, hogy az Európai Bizottság tapasztalatai vegyesek a közvetlen támogatásokkal kapcsolatban, és arra is ügyelni kell, hogy ezek ne üssék ki a közvetett forráslehetőségeket (mikrohitel, garanciavállalás, kockázati tőke). Van Lierop becslése szerint a forrásátcsoportosítási döntés Brüszszelben legalább három hónapot vehet igénybe, ha nem merülnek fel problémák. Ehhez még hozzá kell adni a nemzeti programmódosítás és beadványelkészítés idejét. Magát a műveletet az EU 1083/2006-os szabályozásának 33. cikkelye alapján kell elvégezni.