Kiakadt a védelmiipari óriás vezére, mert az európai autógyárakban fegyvereket akarnak gyártani – „Szörnyű ötlet, nem értik”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA veszteségesen működő autógyárak átalakítása katonai drónok gyártására kudarcra lenne ítélve, és csupán az adófizetők pénzének elpazarlásához vezetne – figyelmeztetett a Mitsubishi Heavy Industries, Japán legnagyobb védelmi ipari vállalatának vezetője.
A Financial Times cikke szerint Japán védelmi minisztériuma jelentős érdeklődést váltott ki a külföldi dróngyártók és a hazai startupok körében, miután a folyó pénzügyi évre csaknem megtriplázta a pilóta nélküli rendszerek beszerzési költségvetését, amely így elérte a 277 milliárd jent (1,7 milliárd amerikai dollárt).
Itó Eiszaku, a Mitsubishi Heavy Industries vezérigazgatója elmondta, hogy vállalata meghatározó szerepre készül Japán drónfejlesztési programjában, ugyanakkor bírálta azokat az elképzeléseket, amelyek szerint kihasználatlan autógyárakat alakítanának át dróngyártásra. Véleménye szerint ugyanis alapvető különbségek vannak az autó- és a dróngyártás között.
„Őszintén szólva úgy érzem, hogy az ilyen kijelentéseket olyanok teszik, akik valójában nem értik ezt a területet. Az ebben az iparágban készülő termékek műszaki követelményei a körülmények függvényében folyamatosan változnak. Az autógyárakat ezzel szemben arra tervezték, hogy ugyanabból a termékből több tízezer, vagy akár milliós darabszámot állítsanak elő” – mondta.
Fegyverkeznek az autógyártók
A japán vállalatvezető annak kapcsán szólalt meg, hogy Európában több autógyártó is dolgozik azon, hogy járműgyártó üzemeit drónok és rakétaalkatrészek előállítására alakítsa át, kihasználva az alacsony kapacitáskihasználtsággal működő vagy bezárásra ítélt gyárakat.
- A francia kormány ösztönzésére a Renault együttműködési megállapodást kötött a Turgis Gaillard francia repülőgépipari vállalattal, majd ezt követően a Thales védelmi ipari céggel is, hogy üzemeiben katonai drónokat gyártson.
- A Volkswagen tárgyalásokat folytat az izraeli Vaskupola (Iron Dome) légvédelmi rendszer gyártójával egy lehetséges partnerségről.
- A Mercedes-Benz a Tytan Technologies vállalattal működik együtt drónok gyártásában.
Itó szerint rendkívül rossz ötlet lenne az autógyárakhoz hasonló üzemeket katonai drónok gyártására használni, mivel fennállna annak a veszélye, hogy nagy mennyiségben állítanának elő használhatatlanná vált, technológiailag elavult termékeket.
„Ha ezt megtennénk, az végső soron az adófizetők pénzének óriási pazarlását jelentené. Úgy gondolom, ezt nem engedhetjük meg magunknak” – fogalmazott a Mitshubishi-vezér.
Japán az orosz-ukrán háború tapasztalataiból merít inspirációt, ahol Ukrajna olcsó drónok tömeges alkalmazásával képes volt hatékonyan védekezni az orosz invázió ellen. Tokió ezért nagy mennyiségben kíván drónokat rendszeresíteni, hogy aszimmetrikus előnyt szerezzen olyan lehetséges jövőbeli ellenfelekkel szemben, mint Kína. A stratégia központi eleme a Shield elnevezésű partvédelmi program, amelynek keretében több ezer drónt telepítenének az ország Tajvan közelében fekvő délnyugati szigeteinek védelmére.
Itó szerint az MHI drónüzletága jelentős méretűvé fejlődhet. Úgy véli, hogy a vállalat Japán vezető drónbeszállítójává válhat, mivel különösen nagy tapasztalattal rendelkezik kis sorozatban, ugyanakkor nagy változatossággal készülő termékek gyártásában.
A vezérigazgató szerint a védelmi minisztérium azt is szeretné, hogy bizonyos drónokat Japán nemzetközi partnerek bevonása nélkül fejlesszen és gyártson, elsősorban adatbiztonsági megfontolások miatt. Ez szerinte jelentős versenyelőnyt biztosít az MHI számára.
„Japánban mi vagyunk az egyetlen vállalat, amely ezt teljes körűen képes megvalósítani” – mondta, utalva arra, hogy a cég a szárazföldi, légi és haditengerészeti haditechnikai rendszerek teljes spektrumát képes fejleszteni és gyártani.
Több területen is piacvezetői babérokra tör a Mitsubishi
Az MHI nemrég mindössze három hónap alatt fejlesztette ki egy elfogó drón prototípusát, amely ellenséges pilóta nélküli légi járművek megsemmisítésére alkalmas. A fejlesztés során a vállalat a műholdak, a vezetési és irányítási rendszerek, valamint a tengeralattjáró-technológia területén felhalmozott szakértelmére támaszkodott.
A japán ipari konglomerátum részvényárfolyama 50 százalékkal emelkedett azóta, hogy Itó 15 hónappal ezelőtt átvette a vezérigazgatói posztot. A vállalat jelenleg a védelmi kiadások történelmi bővüléséből, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó gázturbinák iránti kereslet robbanásszerű növekedéséből profitál.
Itó feladata a várakozások szerint a 15 ezermilliárd jent (93 milliárd dollárt) meghaladó megrendelésállomány teljesítése, ami jelentős termelésbővítést igényel, többek között a gázturbinák gyártási kapacitásának megduplázását. Emellett azt is bizonyítani kívánja, hogy az MHI több száz különböző technológiát felölelő konglomerátumszerkezete valódi versenyelőnyt jelenthet új termékek – például drónok – fejlesztésében.
