A helyzetet jellemzi, hogy az OECD harminc tagországa közül 27-ben csökkenő árbevétellel volt kénytelen szembenézni a 2007-től 2009-ig tartó hároméves időszakban a nyomtatott sajtó. A már említett Egyesült Államok mellett különösen nagy visszaesést szenvedett el a brit és a görög printmédia – előbbi 22, utóbbi 20 százalékos árbevétel-zuhanást könyvelhetett el. Magyarország a 9 százalékos visszaesésével a középmezőnybe tartozik; a legkisebb (2 százalékos) esés Ausztriában következett be. Növekedést az izlandi, a luxemburgi és a szlovákiai sajtó tudott produkálni.
Hasonló tendenciák vázolhatók fel az olvasottsági adatok alakulása alapján is. A harminc OECD-országból húszban csökkent az olvasottság; a szervezet elemzése szerint különösen a fiatalok körében esett vissza a nyomtatott lapok népszerűsége.
A válság a nyomtatott sajtót a leginkább azokban az országokban érintette hátrányosan, ahol magas a hirdetési árbevétel aránya az összárbevételen belül, a krízis ugyanis a reklámköltéseket vetette vissza a leginkább – állapítja meg az elemzés. E tekintetben az amerikai printmédia bizonyult a leginkább kiszolgáltatottnak, esetükben ugyanis ez az arány 87 százalék. A magyar sajtó e téren a középmezőnybe tartozik 57 százalékos hirdetésiárbevétel-arányával. A sereghajtó Japánban ez az arány mindössze 35 százalék.
Ami az online bevételeket illeti, az OECD megállapításai szerint ez az üzletág továbbra sem képes szállítani a korábban remélt üzleti eredményeket. Jelzi ezt, hogy az OECD-országokban tevékenykedő printmédia internetes mutációi a kiadóvállalatok összesített árbevételének mindössze 4 százalékát adták 2009-ben, ráadásul ez az arányszám csökkent.
Pedig az olvasottsági adatok azt mutatják, hogy az online hírszolgáltatásra évről-évre nagyobb az igény. A számba vett országok között van olyan (Dél-Korea), ahol a nyomtatott formában is létező újságok olvasóinak 77 százaléka csak és kizárólag az interneten „veszi a kezébe” a lapot, de ez az arány számos további államban meghaladja az 50 százalékot. Ráadásul ez az arány dinamikusan növekszik.
Korai lenne ugyanakkor temetni a printmédiát – teszi hozzá az OECD jelentése. Bár igaz ugyanis, hogy a fejlett világban csökken a nyomtatott sajtó népszerűsége, ám a fejlődő országokban rendkívül gyorsan bővül mind az olvasottság, mind a példányszám, mind pedig a bevételek. A trendeket kiválóan mutatja, hogy míg a fejlett országokban 2003 óta folyamatos volt a példányszám-csökkenés, a napi 250 milliós összesített adat nagyjából 10 százalékkal esett vissza, addig a fejlődő világ öt legnagyobb sajtópiacán (Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína) ugyanez a szám ez idő alatt 150 millióról 220 millió fölé nőtt.
