BUX 39,031.47
-0.52%
BUMIX 3,861.22
+0.22%
CETOP20 1,952.57
0.00%
OTP 8,874
-1.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.12%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,590
-1.24%
RABA 1,125
-3.43%
0.00%
-1.29%
+1.35%
-0.93%
OPUS 181.6
-2.89%
-5.61%
-1.02%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
+2.49%
MOL 2,522
+0.72%
0.00%
ALTEO 2,280
+3.64%
0.00%
+4.77%
EHEP 1,500
-5.96%
-2.68%
+1.98%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.04%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.78%
-1.12%
0.00%
+3.77%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,400
+0.89%
+0.82%
NAP 1,200
-0.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Temessük-e a nyomtatott sajtót?

Számottevő példányszám-, olvasó- és árbevétel-csökkenést volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt években a nyomtatott sajtó a fejlett országokban. Az OECD frissen közzétett felmérése szerint az USA-ban például 30 százalékkal esett az ágazat árbevétele 2007 és 2009 között. Az iparágat ugyanakkor korai lenne temetni – a fejlődő országokban például dinamikus a növekedés.

A helyzetet jellemzi, hogy az OECD harminc tagországa közül 27-ben csökkenő árbevétellel volt kénytelen szembenézni a 2007-től 2009-ig tartó hároméves időszakban a nyomtatott sajtó. A már említett Egyesült Államok mellett különösen nagy visszaesést szenvedett el a brit és a görög printmédia – előbbi 22, utóbbi 20 százalékos árbevétel-zuhanást könyvelhetett el. Magyarország a 9 százalékos visszaesésével a középmezőnybe tartozik; a legkisebb (2 százalékos) esés Ausztriában következett be. Növekedést az izlandi, a luxemburgi és a szlovákiai sajtó tudott produkálni.

Hasonló tendenciák vázolhatók fel az olvasottsági adatok alakulása alapján is. A harminc OECD-országból húszban csökkent az olvasottság; a szervezet elemzése szerint különösen a fiatalok körében esett vissza a nyomtatott lapok népszerűsége.

A válság a nyomtatott sajtót a leginkább azokban az országokban érintette hátrányosan, ahol magas a hirdetési árbevétel aránya az összárbevételen belül, a krízis ugyanis a reklámköltéseket vetette vissza a leginkább – állapítja meg az elemzés. E tekintetben az amerikai printmédia bizonyult a leginkább kiszolgáltatottnak, esetükben ugyanis ez az arány 87 százalék. A magyar sajtó e téren a középmezőnybe tartozik 57 százalékos hirdetésiárbevétel-arányával. A sereghajtó Japánban ez az arány mindössze 35 százalék.

Ami az online bevételeket illeti, az OECD megállapításai szerint ez az üzletág továbbra sem képes szállítani a korábban remélt üzleti eredményeket. Jelzi ezt, hogy az OECD-országokban tevékenykedő printmédia internetes mutációi a kiadóvállalatok összesített árbevételének mindössze 4 százalékát adták 2009-ben, ráadásul ez az arányszám csökkent.

Pedig az olvasottsági adatok azt mutatják, hogy az online hírszolgáltatásra évről-évre nagyobb az igény. A számba vett országok között van olyan (Dél-Korea), ahol a nyomtatott formában is létező újságok olvasóinak 77 százaléka csak és kizárólag az interneten „veszi a kezébe” a lapot, de ez az arány számos további államban meghaladja az 50 százalékot. Ráadásul ez az arány dinamikusan növekszik.

Korai lenne ugyanakkor temetni a printmédiát – teszi hozzá az OECD jelentése. Bár igaz ugyanis, hogy a fejlett világban csökken a nyomtatott sajtó népszerűsége, ám a fejlődő országokban rendkívül gyorsan bővül mind az olvasottság, mind a példányszám, mind pedig a bevételek. A trendeket kiválóan mutatja, hogy míg a fejlett országokban 2003 óta folyamatos volt a példányszám-csökkenés, a napi 250 milliós összesített adat nagyjából 10 százalékkal esett vissza, addig a fejlődő világ öt legnagyobb sajtópiacán (Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína) ugyanez a szám ez idő alatt 150 millióról 220 millió fölé nőtt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek