Új stratégia a levegőben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A vállalat a magyar légtérben közlekedő repülőgépeknek, illetve az őket üzemeltető légitársaságoknak nyújt légi navigációs szolgáltatást. Korábban a HungaroControl arra törekedett, hogy olcsó díjaival vonzza magához a légitársaságokat, tavaly azonban stratégiát váltott. „Azt szeretnénk, ha minőségi szolgáltatásaink miatt választanának minket ügyfeleink” – nyilatkozta Markó Andrea. A HungaroControl bevételei mintegy ötödrészben a Ferihegyről induló, Ferihegyre érkező járatokhoz kapcsolódnak, amelyeket vajmi kevéssé befolyásol a HungaroControl díjszabása: ők az utasok, illetve a szállított áru miatt jönnek a magyar légtérbe. A bevételek 80 százalékát adó átmenő járatok azonban azért jönnek a magyar légtérbe, mert erre visz az útjuk, de akár kerülni hajlandók, hogy légtérdíjat spóroljanak. A légitársaságok kiadásain belül a navigációs szolgáltatások ellenértéke csupán 4-6 százalékot tesz ki, ennél az üzemanyagköltségek is magasabbra rúgnak, vagyis – kalkulált a HungaroControl – a légitársaságok várhatóan csak mérsékelten érzékenyek a légtérhasználati díjra, sokkal inkább a kerülő utak hosszára. A forgalmi adatok mára igazolták a bevételnövelő stratégia helyességét, ráadásul a HungaroControl az emelés után is a legolcsóbb szolgáltatónak számít a régióban.
Nagyobb bevétel, nagyobb nyereség – gondolhatnánk, és tévednénk. A HungaroControl ugyanis teljes költségmegtérülési rendszerben gazdálkodik, vagyis bevételei csupán akkorára nőhetnek, mint a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségei – szoros értelemben vett üzemi működésén sem nyeresége, sem vesztesége nem lehet. Eredménye legfeljebb a lekötött tőke hozamából keletkezhet. Ha az előzetes várakozáshoz képest nagyobb forgalmat bonyolítana le, esetleg a költségei csökkennének, és ezáltal nyereségre tenne szert, a többletet vissza kellene fizetnie az érintett légitársaságoknak. Ha pedig hiánya támadna, azt az érintett légitársaságoknak kell megtérítenie. Minderre az előírások szerint a szóban forgó üzleti évet követő második esztendőben kerül sor – a rendszert úgy is hívják: kiegyenlítő mechanizmus.
De ha végül minden kiegyenlítődik, minek bíbelődni a tarifával és a forgalomra gyakorolt hatásával? Ha egy légtérszolgáltató túlságosan alacsonyan szabja meg a díjait, a kiegyenlítésig hátralévő két évben alulfinanszírozottá válhat – figyelmeztet Markó Andrea –: likviditási gondjait végül csak külső forrásból tudja megoldani. A kiegyenlítés mindazonáltal a rendszer korlátait puhává teszi: a menedzsmentre csak közvetett módon nehezedik a bevételnövelés-költséglefaragás nyomása. „Nem is lenne jó, ha közvetlenül éreznék: veszélyes lenne, ha a költséghatékonyság és a repülésbiztonság egymással ellentétes érdekei között őrlődnének nap mint nap.”
Ez a rendszer a légitársaságok szemszögéből nézve azonban egyáltalán nem ösztönöz a hatékony működésre. Az Európai Bizottság légtér-integrációs tervének, az Egységes európai égbolt (SES) jogszabálycsomagnak a 2012-től bevezetendő finanszírozási szabályai éppen ezt igyekeznek megváltoztatni, a légitársaságoknak zsákbamacskaként kínált díjképzést letörni. A légiforgalmi szolgáltatóknak az új szabályok szerint három évre előre teljesítménytervet kell készíteniük, előre meghatározva a költségeiket is. Ezeket légitársaság-ügyfeleiken akkor is behajthatják, ha időközben kiadásaik csökkennének, ha viszont többletköltségeik támadnának, azokat már nem érvényesíthetik. A kiegyenlítési rendszernek vége, 2012-től jön a valódi nyereség-veszteség kora. A teljesítménytervek ráadásul a kalkulált forgalommal kapcsolatos trükközést is határok közé szorítanák: a túl-, illetve alulkalkulálásból fakadó különbözetet csak részben térítenék meg a légitársaságok.
„A HungaroControl azért emelte meg a díjait, hogy erőforrásaink fejlesztéseit fedezzük belőle” – hangsúlyozta Markó Andrea. „Nemcsak a műszakkal, amelyekkel ügyfeleink repülését tesszük biztonságosabbá, hanem az emberieket is, amelyek a SES-jogszabályok alkalmazásához szükségesek. A naprakész kontrolling például elengedhetetlen a pontos forgalomtervezéshez.”
A lefaragásból nem lesz állami bevétel
A HungaroControl gazdálkodási kötöttségei az állami tulajdonú vállalatok között egyedülállóak.Markó Andrea szerint a miniszterelnök által meghirdetett akcióterv 15 százalékos bértömegcsökkentése nem jelent állami kiadáslefaragást, sőt csökkentené az állami bevételeket.
A légiforgalmi irányító cég bérköltségének mérsékléséből származó üzemi eredményt egy az egyben a légtérhasználó légitársaságoknak kell átadni.
A lefaragott munkabérhez kapcsolódó járulékbevételek viszont hiányoznának a központi költségvetésből.
Markó Andrea szerint a miniszterelnök által meghirdetett akcióterv 15 százalékos bértömegcsökkentése nem jelent állami kiadáslefaragást, sőt csökkentené az állami bevételeket.
A légiforgalmi irányító cég bérköltségének mérsékléséből származó üzemi eredményt egy az egyben a légtérhasználó légitársaságoknak kell átadni.
A lefaragott munkabérhez kapcsolódó járulékbevételek viszont hiányoznának a központi költségvetésből.-->
