A tanulmány a Magyar Energia Hivatal és a Világbank megbízásából készült azért, hogy megvizsgálja az okos mérés magyarországi bevezetésének lehetőségeit és feltételeit.
Az okos mérők lehetővé teszik, hogy a fogyasztók a jelenleginél sokkal pontosabb és gyakoribb információt kapjanak energiafogyasztásuk alakulásáról. Segítségével lehetővé válik, hogy az energia felhasználására vonatkozó adatokat összegyűjtsék, és energia fogyasztó készülékeiket úgy üzemeltessék, hogy azok a legtakarékosabban a legolcsóbb energiát használják fel.
Ezek a mérőkészülékek kétirányú adatkommunikációra képesek, lehetőséget adnak a távszabályozásra, rendelkeznek táv-ki- és bekapcsolási funkcióval, a fogyasztásmérséklés lehetőségével meghatározott költségmaximumok figyelembevételével. Az okos mérők képesek többek között a tarifák és tarifaidőszakok folyamatos figyelemmel kísérésére, elősegítve ezzel azt, hogy a háztartási eszközöket akkor üzemeltessék, amikor a legkedvezőbb áron áll rendelkezésre az energia.
A tanulmánykészítők számítása szerint, a bevezetés nemzetgazdasági szinten mintegy 100 milliárd forint hasznot hozna, mivel a várható energia-megtakarítás révén a háztartások mintegy 115 milliárd forintot nyernének vele, míg a környezeti haszon értéke meghaladná az 50 milliárd forintot. Így a rendszer kiépítése még akkor is indokolt, ha az energiatermelők és szolgáltatók számára az okos mérés nem járna jelentős közvetlen anyagi előnyökkel.
Az ágazatban a jelenlegi évi 74 milliárd forint áramhálózati veszteség 20 százalékkal, az évi 15,5 milliárd forintot kitevő gázhálózati veszteség akár 40 százalékkal lenne csökkenthető az okos mérők elterjesztésével. Az áramfogyasztás lejárt tartozásainak évi 27 milliárd forintos nagyságrendű összege a becslések szerint 90 százalékkal lenne mérsékelhető, míg a földgázszolgáltatásban az 59 milliárd forint kintlévőséget meg lehetne felezni.
