A logisztikához kell az IT-támasz
Alaposan „körüljárták” a vállalatok logisztikai folyamatainak informatikai támogatottságát, s a különböző azonosítási feladatoknál – az egyedi áruazonosítástól az ellátási lánc szereplőinek azonosításáig – külön-külön is vizsgálták a vállalatspecifikus kódok, a vonalkód, az RFID-tagek (rádiófrekvenciás azonosítás) elterjedtségét. Kiderült, még mindig sok az olyan vállalat, amely semmilyen azonosítást nem használ folyamatainak kezelése során. A vizsgált cégek döntő többsége ugyanakkor alkalmaz vállalatspecifikus kódokat.
Az azonosítási technológiák következő két-három évben várható fejlődését vizsgálva kedvezőnek nevezhető, hogy az azonosítási rendszereket még nem alkalmazó vállalatok többsége tervezi valamelyik technológia használatát. Az egyedi áruazonosítás, a logisztikai egység vagy a raktárhely azonosítása során elsősorban a vonalkódrendszerek bevezetésére gondolnak, de nem elhanyagolható az RFID-tagek tervezett bevezetésének aránya sem. Egyedül az ellátási lánc szereplőnek azonosítása esetében tekinthető a jövőben is meghatározó módszernek a vállalatspecifikus kódok kifejlesztése és alkalmazása.
A kommunikáció terén is lemaradás tapasztalható – derül ki a felmérésből. A vállalatok még döntően a hagyományos kommunikációs eszközöket (posta, fax, telefon) használják, bár lassan terjed az e-mail is. A különböző, szabványos kommunikációt jelentő megoldások ugyanakkor egyelőre csak kevés cégnél jelennek meg. Különösen rossz a kép – állapították meg a kutatás készítői –, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók döntő többsége nagyvállalat. Érdekes, hogy a hagyományos kommunikációs eszközöket – ha csak kismértékben is, de – intenzívebben használják a beszállító partner esetében, míg a fejlettebb módszereket nagyobb arányban alkalmazzák a vevők, sőt bizonyos esetekben a logisztikai szolgáltató partner esetében is. A vállalati erőforrás-tervezési rendszereknél a cégek 60 százaléka a piacon kapható, szabványos szoftvereket használja, a többiek pedig egyedi fejlesztésűeket. A szabványos szoftvert alkalmazó társaságok kétharmada külföldi tulajdonú nagyvállalat, az egyedi fejlesztésűt használóknak pedig több mint fele hazai kis- és középvállalkozás. Az erőforrás-tervezési rendszereket leggyakrabban a pénzügy, az értékesítés, a készletgazdálkodás és a raktározás támogatására használják, ám számottevő az elterjedtségük a beszerzés és a termelésirányítás, kevésbé a HR és a fuvarszervezés területén.
A cégek a hosszú távú, stratégiai jelentőségű döntéseknél – leginkább a készletgazdálkodási megoldások hatásainak elemzésénél, a logisztikai kiszolgálási színvonal és az ahhoz szükséges költségek vizsgálatánál – alkalmaztak az elmúlt évtízedben döntéstámogató szoftvereket. Jelentős azonban azok aránya is, amelyek a raktárkapacitás módosításával kapcsolatosakat támogatták ily módon.
A megkérdezett vállalatok közel kétharmada ad hoc jelleggel képezi ki dolgozóit a vállalati informatikai rendszer használatára, az új munkavállalók főleg a régebben ott dolgozóktól tanulnak. A válaszadók negyede belső tanfolyamokat is tart, elsősorban tapasztaltabb kollégák segítségét felhasználva. Külső oktatót nagyon kevesen vesznek igénybe, de van olyan cég is a mintában, amely egyáltalán nem tart IT-képzést. MK
Az aktuális felmérésről
A Budapesti Corvinus Egyetem logisztika és ellátási lánc menedzsment tanszéke 2009 második fél évében és 2010 elején végezte a fenti felmérést a hazai vállalatok logisztikai, ezen belül is elsősorban disztribúciós folyamatainak informatikai támogatottságáról és a következő két-három év várható fejlesztési irányairól. Az online kérdőívet kétszáznál több cégnek küldték ki, s 63 teljes körűen értékelhető válasz érkezett. A foglalkoztatottak száma alapján a válaszadók fele nagy-, negyede közepes, illetve kisvállalat. A mintában szereplő cégek fele többségi külföldi tulajdonú, a másik fele – két hazai állami tulajdonú kivételével – magyar magánkézben van. Negyedük nehézipari vállalat, és közel ugyanennyinek a fő tevékenysége a kereskedelem és a logisztikai szolgáltatás. A könnyűipari cégek aránya öt, a feldolgozóipariaké tíz százalék alatti, a többi egyéb szolgáltatási tevékenységet végez.
A mintában szereplő cégek fele többségi külföldi tulajdonú, a másik fele – két hazai állami tulajdonú kivételével – magyar magánkézben van. Negyedük nehézipari vállalat, és közel ugyanennyinek a fő tevékenysége a kereskedelem és a logisztikai szolgáltatás. A könnyűipari cégek aránya öt, a feldolgozóipariaké tíz százalék alatti, a többi egyéb szolgáltatási tevékenységet végez.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.