Még van hová növekedni

Ősztől tanácsadói profillal kívánja bővíteni szolgáltatásportfólióját a Montana Tudásmenedzsment Kft. – tudta meg lapunk Vadász Pál ügyvezetőtől. Az új üzletág százmilliós nagyságrendű befektetést igényel, és jövőre már várhatóan hasonló nagyságú bevételt is generál a hazai informatikai vállalkozások középvállalati kategóriájába sorolható szoftverfejlesztő cégnek.

„Eddig úgy mentünk az ügyfelekhez, hogy megkérdeztük, mit szeretne, s ha olyasmit akart, amit képesek voltunk megcsinálni, megszülethetett az üzlet. A potenciális vevők egy jelentős része azonban sokszor vagy nem tudja, mit akar, vagy nem tudja igazából, mire lenne szüksége. Ezt a feladatot oldhatják meg a vállalati folyamatokban jártas tanácsadók, ez az elem azonban eddig hiányzott a szolgáltatáspalettánkból” – indokolta a lépést a cégvezető. Hozzátette, a portfólióbővítést a meglévő profilokon – termékkereskedelem, szerviz – képződő egyre kisebb árrések is indokolták.

Úgy látja, Magyarországon a hazai vállalatok többsége jól felszerelt hardverből és szoftverekből, de az orgware-ben, vagyis a folyamatszervezésben még komoly lemaradásaik vannak. Az erre specializált szakértők meg tudják mondani az ügyfélnek, hogy a meglévő rendszerekből mi az, amit érdemes megtartania, mit kell módosítania vagy leállítania, különben az informatikai háttér csak méregdrága játékszerként funkcionálhat. Ezekre a felmérésekre Vadász Pál szerint ma óriási az igény.

Az elmúlt egy évben a vállalatcsoport maga is átalakult. Vadász Pál nem titkolja, hogy a változtatásokra azért volt szükség, mert a zászlóshajónak számító Montana Zrt. is bekerült azon hazai társaságok körébe, amelyeket elmarasztalt a Gazdasági Versenyhivatal. Ahhoz, hogy a vállalkozást ne érjék hátrányos megkülönböztetések, új céget alapítottak Montana Tudásmenedzsment Kft. néven, amely a zrt. profilját és személyi állományát viszi tovább. A változás anynyiban érintette a csoport másik, információbiztonsággal foglalkozó cégét, a Noreg Kft.-t, hogy az ma már nem a leány-, hanem a testvérvállalata a Montana Kft.-nek. Mint hozzátette, a 140 főt foglalkoztató csoport a következő években egyre inkább a szoftverfejlesztésből és a szolgáltatásból él meg. A most alakuló tanácsadói üzletág az induláskor további 10-12 főt jelent, ez a későbbiekben 20-25-re is felfuthat. Az éves bevétel 2,5–3,5 milliárd forint között mozoghat.

A tavalyi válságév után az idén már feljövőben van a hazai informatikai piac, főként az iparban észlelhető fellendülésnek köszönhetően – véli a Montana vezetője. Azoknak azonban, akik főként az államigazgatási megrendelésekből vagy a pénzügyi szektor megbízásaiból élnek, még nem jött el a konjunktúra.

„Az egyes termék- és szolgáltatásszegmensekben sem homogén a piac, miközben a rendszerintegrációban egyfajta stagnálás tapasztalható, a szemantikus (tartalomalapú) információkeresésre, valamint az adatbiztonsággal kapcsolatos feladatokra pedig nagyobb az igény, mint amekkorát ki tudunk elégíteni” – mondja Vadász Pál.

A kormányváltás kapcsán megjegyzi, jó lenne, ha végre egységes lenne a központi szervek informatikai háttere, egyebek mellett ideje lenne megvalósítani az egységes dokumentum-nyilvántartást. Több milliárd forintot lehetne spórolni a kormányzati kommunikáció elektronikus útra terelésével, hiszen a postai megoldás lassú és drága. Nemcsak a kormányzat szintjén lenne szükség egységes IT-fejlesztésre, hanem a bíróságokon és ügyészségeken is, ahol jelenleg szinte minden papíralapú, és ezért nehézkesen visszakereshető. „Az elektronizált rendszerek segíthetnék a mainál jóval konzekvensebb bírói döntések meghozatalát is” – emelte ki a Montana első embere.

Példaként Lengyelországot hozta fel, ahol a rendszerváltás óta a kormányzati megbízások jelentős részét az ottani vállalkozások kapták, a multinacionális cégek csak ezek beszállítóiként vettek részt az üzletben.

A lengyel IT-tőke ennek nyomán oly mértékben megerősödött, hogy ma már regionális szinten is befektetőként jelenik meg, egyebek mellett Magyarországon is. (Mint ismert, az elmúlt egy-két évben több lengyel cég is vásárolt magának magyar informatikai vállalkozást. A Teta SA vette meg a VT-Softot, az Asseco pedig az ugyancsak szoftverprofilú Statlogicsot – a szerk.)

Példaként Lengyelországot hozta fel, ahol a rendszerváltás óta a kormányzati megbízások jelentős részét az ottani vállalkozások kapták, a multinacionális cégek csak ezek beszállítóiként vettek részt az üzletben.

A lengyel IT-tőke ennek nyomán oly mértékben megerősödött, hogy ma már regionális szinten is befektetőként jelenik meg, egyebek mellett Magyarországon is. (Mint ismert, az elmúlt egy-két évben több lengyel cég is vásárolt magának magyar informatikai vállalkozást. A Teta SA vette meg a VT-Softot, az Asseco pedig az ugyancsak szoftverprofilú Statlogicsot – a szerk.)-->