K+f-ben erősít az Ericsson

- Rekordot döntött a júliustól távozó előző vezető, Chris Houghton. Senki ilyen rövid időt – alig egy évet – nem töltött az Ericsson Magyarország élén, mint ő. Mi volt a gyors váltás oka?

R. N.: Az ok egyszerű, az elmúlt hónapokban ismét átalakítottuk az Ericsson európai szervezetét, új ügyvezetőt kerestünk a Nagy-Britanniáért és Írországért felelős leánycég élére, az angliai születésű Chrisnek pedig kapóra jött a lehetőség. Ráadásul mostantól egy jóval nagyobb piacot irányíthat.

- Különösen a gazdasági világválság óta kettős nyomás alá került az Ericsson. Egyfelől fő megrendelői, a távközlési szolgáltatók minden eddiginél nagyobb mértékben csökkentik hálózati fejlesztésre szánt kiadásaikat, másfelől egyre agresszívebben nyomulnak a piacon a feltörekvő távol-keleti, főként kínai versenytársak. Mi a válasza erre a cégnek?

R. N.: Ami a szolgáltatók visszafogott költéseit illeti, ezzel 2008 óta szembesül az ágazat világszerte. Ugyanakkor már vannak a világnak olyan területei, Észak-Amerika, Kína és India, ahol ismét felfelé mozdul a piac. Kelet-Európában is van erre már pozitív példa Szlovákiában és Lengyelországban. Magyarországon a fellendülés még várat magára. Ami pedig a kínai konkurenciát illeti, mi is ugyanolyan erőteljesen hajtjuk az üzletet a Távol-Keleten, mint ők itt, Európában.

- Az Ericssonnak nehéz lehet megvívni a költségalapú számháborút a kínai cégekkel...

R. N.: A tapasztalatok ma már egyre inkább azt mutatják, hogy a távol-keleti versenytársak költségelőnye már csak minimális.

- Magyarországon mégis főként ez az érv győzött legutóbb, amikor az Ericsson eddigi egyik üzleti partnere, a Telenor úgy döntött, hogy egy konkurens kínai szállító berendezéseire cseréli a – részben az Ericsson által felépített – hálózatát. Mennyiben hat ki ez a cégük magyarországi jelenlétére?

R. N.: A dolgok ilyetén alakulása döntően nem befolyásolja az itteni tevékenységünket, mivel a legtöbb feladat – legyen szó a kutatás-fejlesztésről vagy a mérnöki szolgáltató központról – egyike sem Magyarország-specifikus, hanem globális munka. A kutató-fejlesztő részlegben az évek során hihetetlen mértékű szakértelem halmozódott fel. Természetesen a helyi üzleti jelenlét is nagyon fontos számunkra, és a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a magyar infokommunikációs szolgáltatók legjelentősebb beszállítói legyünk.

S. K.: A k+f területen jelenleg is további létszámbővítés zajlik, ezzel az itt foglalkoztatottak száma szeptemberben eléri a mérföldkőnek számító ezret. Itt sem akarunk azonban megállni, a jövőbeli kutatási projektek újabb bővítésre adnak lehetőséget. A k+f tevékenységben nem az olcsóság, hanem a tényleges tudás jelenti a versenyelőnyt.

- Ha már a toborzásról esik szó, a technológiai multik egy része már amiatt panaszkodik, hogy mind nehezebb kellő számú mérnök szakembert találni Magyarországon. Mi az Ericsson itteni tapasztalata?

S. K.: Még elegendő számú mérnököt bocsátanak ki az egyetemek, nincsenek a kínálattal problémáink. Az más kérdés, hogy természetesen mi mindig a legjobbakat akarjuk megszerezni.

- Kellően gyakorlatias a frissen végzettek tudása az Ericsson számára?

S. K.: Igen. Annak a valódi titka, hogy mindig van elegendő jelentkező az általunk meghirdetett állásokra, az egyetemekkel kialakított szoros kapcsolatban rejlik. Az ott oktatók és tanulók folyamatosan képben vannak arról, hogy melyek nálunk a „forró témák”, merre tartunk a fejlesztésekben. Sőt a diákok egy része a mi segítségünkkel készül fel a szakdolgozatára, védi meg a doktoriját.

- Mi a távközlés és azon belül az Ericsson jövőbeni fő iránya a termékeket, technológiákat illetően?

R. N.: A hagyományos hálózatoktól egyre inkább elmozdulunk az internetalapúak felé. Generációváltás előtt állnak a mobilhálózatok, jön a még gyorsabb adatátvitelt lehetővé tevő LTE-technológia. Szemtanúi lehetünk a vezetékes és a mobilhálózatok integrációjának is, erre itteni példaként a Magyar Telekomnál folyó fejlemények említhetők. A multimédia, az internetalapú televíziózás (IPTV) mind segíthet a szolgáltatóknak abban, hogy megállítsák vagy visszafordítsák az előfizetői lemorzsolódásokat.

- Az élvezhető minőségű IPTV-hez azonban már optikai hálózatok kellenek, amelyek költsége igen magas. Elemzők szerint a szolgáltatók főleg utóbbiakon spórolnak a következő években.

R. N.: Ez igaz, de vannak olyan életképes modellek, ahol a fejlesztésekbe önkormányzatok vagy az állam is bekapcsolódik, netán több cég épít közös hálózatot a költségek racionalizálása érdekében.

S. K.: A hálózatok építésén túl az Ericsson egyre több szolgáltató rendszerének az üzemeltetését, karbantartását is vállalja, az utóbbiból származó bevétel már közel a fele a teljes bevételnek. Ez utóbbi a nehéz időkben is egyértelműen növekvő piac. Vertikálisan is bővülünk, már nemcsak a hagyományos távközlési szolgáltatóknak, hanem a közműcégeknek, egészségügyi intézményeknek is szállítunk. Ilyen üzletekre Magyarországon is számítunk.

- Ami a szolgáltatók rendszerének az üzemeltetését illeti, ezt a tevékenységet néhány éve Magyarországon is ki akarta építeni az Ericsson, de eleddig nem járt sikerrel. Összesen egy üzlet köttetett a Pannon (ma Telenor) céggel, az is rövid ideig tartott. Mi ennek az oka?

R. N.: Magyarországon még nem ért el a piac ebbe a fejlődési szakaszba. Itt a szolgáltatók még ragaszkodnak ahhoz, hogy saját hálózataikat maguk üzemeltessék. Száz százalékig biztos vagyok azonban abban, hogy Magyarországon is ebbe az irányba mennek majd a dolgok. Az operátorok a rendszerük felügyeleténél fontosabbnak tartják majd a szolgáltatásukhoz és az előfizetőkhöz közelebb álló feladatokat.

Az Ericssonnál töltött több mint 30 év során számos vezetői pozíciót látott el. Operációs vezetője volt az afrikai és latin-amerikai régiónak, irányította az Ericsson mexikói vállalatát, értékesítési és marketingalelnöke volt az amerikai régióért felelős részlegnek. Az Ericsson közép-európai régióját 2008. január 1-je óta vezeti, 2010. augusztus 1-jétől emellett megbízták a magyarországi leányvállalat irányításával is.

Sinisa Krajnovic

Már több mint 15 évet töltött az Ericssonnál, dolgozott Japánban, Horvátországban, Írországban, Nagy-Britanniában és Kínában. Egyebek mellett volt az Ericsson japán leánycégének alelnöke, a dublini kutatás-fejlesztési központ igazgatója. Doktori fokozatát a Zágrábi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerezte. A budapesti k+f központ igazgatói posztját 2010. augusztus 1-jétől tölti be.

Az Ericssonnál töltött több mint 30 év során számos vezetői pozíciót látott el. Operációs vezetője volt az afrikai és latin-amerikai régiónak, irányította az Ericsson mexikói vállalatát, értékesítési és marketingalelnöke volt az amerikai régióért felelős részlegnek. Az Ericsson közép-európai régióját 2008. január 1-je óta vezeti, 2010. augusztus 1-jétől emellett megbízták a magyarországi leányvállalat irányításával is.

Sinisa Krajnovic

Már több mint 15 évet töltött az Ericssonnál, dolgozott Japánban, Horvátországban, Írországban, Nagy-Britanniában és Kínában. Egyebek mellett volt az Ericsson japán leánycégének alelnöke, a dublini kutatás-fejlesztési központ igazgatója. Doktori fokozatát a Zágrábi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerezte. A budapesti k+f központ igazgatói posztját 2010. augusztus 1-jétől tölti be. A cég A jelenleg több mint 1400 főt foglalkoztató Ericsson Magyarország tevékenysége három pilléren nyugszik. A hazai cég a legnagyobb infokom kutatással, szoftver- és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalat az országban. A k+f tevékenység mellett mobil-hálózati infrastruktúra-szállító. A harmadik pillér a szolgáltató központ, ahol a mérnökök a világ számos országában vesznek részt a távközlési rendszerek fejlesztésében, a különböző rendszerek integrációjában és támogatásában. -->