BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új szabály hajfestékekre - Van mitől tartanunk?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Jelentős figyelmet kapott a kozmetikai termékekre vonatkozó uniós rendelet módosítása, amelynek keretében változott a hajfestékek összetételét meghatározó előírás. A Világgazdaság Online a terület szakértőit kérdezte meg, akik szerint nincs ok aggodalomra a változó szabályozás kapcsán.

Mint arról beszámoltunk, megváltozott a hajfestékek összetételére és jelölésére vonatkozó szabályozás. Jövő év november 1-jétől nem hozható forgalomba, és 2012 november 1-jétől nem adható el olyan hajfesték, amely nem tartalmazza a rendeletben meghatározott szövegű címkét. Ennek a tartalma arra figyelmezteti a fogyasztót, hogy ne használja a terméket akkor, ha az arcán és a fejbőrén kiütés van, továbbá akkor sem, ha korábban a "fekete henna" tetoválás során valamilyen reakciót észlelt.

Emellett Jövő év február 15-től nem hozható forgalomba és augusztus 15-től nem adható el olyan kozmetikum, amely verbéna gyógynövény illóolaj származékait - illatkompozíció alkotórészeként - tartalmazza.

A hír bejárta a magyar sajtót, kérdés, hogy valójában mekkora változást jelent a rendelkezés a fogyasztók számára, illetve, hogy rendkívülinek számít-e egy ilyen módosítás?

Az Európai Unió illetékes szervei évente egy-három alkalommal döntenek a kozmetikumokra vonatkozó szabályozás módosításáról. A mostani rendelet is egy ilyen folyamat eredménye, vagyis nem jelent rendkívüli változást a szektorban – mondta el Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára.

A szakértő elmondta: bizonyos kozmetikumok, így a konzerválószerek, UV-szűrök, festékanyagok körében az EU meghatározza, mely összetevőket milyen feltételek mellett alkalmazhatnak a gyártók. Ebbe a kategóriába tartoznak a hajfestékek is. Az uniós rendszer szerint a gyártó vállalatoknak kell dokumentációt készíteniük az általuk használni kívánt összetevők hatásainak igazolásához.

Murányi István úgy látja, az EU-ban érvényes szabályozás kellő védelmet nyújt a fogyasztóknak, bár egy kisebb joghézag megmaradt, ugyanis a kozmetikai szabályozás a tetoválásra nem vonatkozik. Mivel tetováláskor a festéket nem a bőrre, hanem a bőr alá fecskendezik, a tetoválásra használt szerek nem tekinthetőek kozmetikumnak. Ezzel magyarázható, hogy a mostani módosításban említett fekete hennát hajfestékekben nem használhatják, tetoválásnál történő felhasználása pedig nem szabályozott.

Ezt a rést igyekszik lezárni a módosítás azzal, hogy kötelezővé teszi egy figyelmeztető felirat elhelyezését a termékeken, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a hajfesték, és a fekete henna együttes használata esetleg allergiás reakciót válthat ki. A főtitkár hozzátette, hogy a hajfestékek a legjobban kivizsgált kozmetikum közé tartoznak, és egy 10 millió lakosú országra vetítve a hajfestékből eredő allergiás esetek száma egy-kettő.

Ami a hazai gyártókat illeti, Murányi István szerint a termékek forgalomba hozatala jelentősen bonyolultabb az uniós csatlakozás óta, hiszen a korábbi OÉTI engedélyezési folyamat helyett komoly műszaki dokumentációt kell összeállítani. Bár az EU-csatlakozás óta megszűnt a minőségellenőrző laborok kötelező bevizsgálói szerepe, a főtitkár szerint ezeket a szervezeteket továbbra is igénybe veszik a minősítések kapcsán, hiszen a kereskedők igyekeznek bebiztosítani magukat a minőség tekintetében, vagyis elmondható, hogy a piaci önszabályozás működik.

A kozmetikai termékekről, azon belül a hajfestékekről elmondható, hogy túlnyomó többségben megfelelnek az előírásoknak – mondta Kotsis Ildikó, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vezető főtanácsosa. A szakértő elmondta: az elmúlt fél évben vizsgálták meg a hajfestékeket, és elsősorban a potenciálisan allergén anyagokra, így az ammóniára, és a hidrogén-peroxidra koncentráltak.

A Hatóság tapasztalata szerint a gyártók szinte kivétel nélkül betartják az előírásokat, az összetétel megjelölésével kapcsolatban fordulnak elő problémák. Kotsis Ildikó hozzátette: az OÉTI jelenleg is szerepet játszik a kozmetikumok forgalomba hozatalában, hiszen az új termék bevezetésekor az összetételre vonatkozó dokumentációt legkésőbb a piacra dobáskor el kell juttatni az Intézethez, amely nyilvántartásba veszi az adott terméket. A főtanácsos szerint a szektor kiemelt felügyeletet kap az egész EU-ban, ennek tudható be, hogy uniós szinten évente csak a problémás termékek 2-4 százaléka tartozik a kozmetikumok közé.

EU szigor

2002-ben egy az Európai Unió által elfogadott tanulmány kimondta, hogy nők esetében a hajfestékek tartós használata összefüggésbe hozható a hólyagrák kialakulásával. Ezt követően a közösség stratégiát fogadott el a hajfestékekben használt összetevők egészségügyi tesztelésére.

A gyártóknak 2006-tól az EU fogyasztási cikkekkel foglalkozó tudományos tanácsának (SCCP) kell benyújtania a hajfestékek összetevőiről szóló dokumentációt. Amennyiben egy cég nem tudja bizonyítani, hogy terméke nem ártalmas az egészségre, nem hozhatja forgalomba azt az unió területén.

A gyártóknak 2006-tól az EU fogyasztási cikkekkel foglalkozó tudományos tanácsának (SCCP) kell benyújtania a hajfestékek összetevőiről szóló dokumentációt. Amennyiben egy cég nem tudja bizonyítani, hogy terméke nem ártalmas az egészségre, nem hozhatja forgalomba azt az unió területén. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.