Az EU-elnökség látványosan fellendítheti a hazai üzleti turizmust

„Óriási reményeket fűzünk a jövő félévi uniós elnökségünkből fakadó üzletember-forgalomra, amelynek kedvező közvetlen és közvetlen hatását nyilván minden budapesti és fővároshoz közeli szálloda meg fogja érezni” – fogalmazza meg lapunknak a Magyar Szállodaszövetség(MSZSZ) kilátásait Erdei János elnök.

Az EU-elnökség során 2011 első felében több mint kétszáz szakmai és húsz miniszteri szintű rendezvénynek ad otthont Magyarország. Győri Enikő, uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár egy konferencián már korábban kiemelte, elsősorban a turisztika, az európai színvonalú szállodák és éttermek, a kulturális programok szervezői lehetnek a fő haszonélvezői a 2011 első fél évében sorra kerülő magyar EU-elnökségnek. Lapunk becslése szerint a 250 rendezvényen átlagosan 160-an vesznek majd részt. Az egynapos rendezvényeken összesen 1,71 milliárd, a kétnaposokon 3,42 milliárd forint költéssel lehet számolni.

A hazai szállodák bruttó árbevétele tavaly 191 milliárd forint volt, ez 10,3 százalékkal marad el a 2008-as értéktől. A házak üzemi nyeresége ennél erősebb, 25-30 százalékos csökkenést mutat. A D&B szerint a szállodaüzemeltető cégek üzemi üzleti tevékenységének eredménye 4 milliárd forint nyereségről 11 milliárd forint veszteségre csökkenet.

Hiába gyengült a forint, ez azokban a hotelekben sem kompenzálta a kiadások drámai megugrását, ahol magas a külföldi vendégek aránya. A jövedelmezőségen az sem segített, hogy a szállodai áfa 2009 júliusában 20-ról 18 százalékra mérséklődött. A gyenge teljesítménynek nem pusztán a kereslet csökkenése, hanem a jelentős szállodai beruházások, tehát a kínálat intenzív növekedése is hatott. Mindemellett az MSZSZ adatai szerint a hazai hotelek hitelállománya meghaladja az 500 milliárd forintot, amit jelentősebb fellendülés nélkül aligha fognak tudni finanszírozni a hazai üzemeltetők.

Király Zoltán, a több szállodaláncot üzemeltető Accor Hospitality marketing vezetője megkeresésünkre hasonló pozitív reményeket fejez ki. Mint mondta, az üzleti utaztatásban idén egyértelmű javulás tapasztalható 2009-hez képest. Az Accor szállodáiban több céges tréninget, szemináriumot szerveznek. A válság hatása ugyan még érezhető, hiszen ezeket a rendezvényeket a korábbi árszintnél olcsóbban adják el.

Hozzáteszi, a fővárosi hivatásturizmusban a nagy létszámú, nemzetközi konferenciák hiányoznak leginkább, ami komoly bevételkiesést jelent hazánknak. Ezek a vendégek ugyanis jóval tovább maradnak, mint a belföldi céges utazók, s jóval többet is költenek, hiszen a rendezvénye túl általában többletszolgáltatásokat is – mint például városlátogatás – is igénybe vesznek. Szakmai becslések szerint egy-egy üzleti utazó folyó áron mintegy 150-250 eurót költ el hazánkban naponta.

Erdei János egyetért; szerinte a hosszabb távú fejlődéshez okvetlenül szüksége lenne Budapestnek egy nagy befogadóképességű - minimálisan 5000 fős - kongresszusi központra. Ennek hiányában rendkívül sok nagy nemzetközi rendezvénytől és óriási bevételektől esünk el, ami látszik is: fővárosunk szállodaipara Prágához képest 20 százalékkal, Bécshez képest pedig 50 százalékkal kisebb teljesítményre képes jelenleg.

Bánki Erik, a Parlament sport- és idegenforgalmi bizottságának elnöke a közelmúltban ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy két éven belül állami forrásból megépülhet egy központ. Arról azonban nem közölt, hol és milyen módon számíthat erre a szakma.

A szállodaszövetség elnöke a konferenciaközpont mellett fontos beruházásnak tartja a főváros közlekedési infrastruktúrájának javítását, mindenekelőtt a ferihegyi repülőtér és a városközpont gyorsforgalmi kapcsolatának megteremtését.

Bár a vidéki vendégforgalomban elsősorban a belföldi turizmus dominál, az üzleti utasforgalom fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a legfontosabb regionális repülőtereink – Sármellék, nyugat balatoni, Debrecen, kelet-magyarországi és Pécs-Pogány, délnyugat-magyarországi - fejlesztése lenne – osztja véleményét az MSZSZ elnök.

Javuló tendenciát mutatnak a statisztikák is: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint a külföldi vendégek száma 4 százalékkal élénkült az év első nyolc hónapjában 2009-hez képest. Erdei János ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a statisztika csak tavalyhoz képest jelent előrelépést, 2008-hoz viszonyítva igen komoly visszaesést tükröz. Ha a szállodákban realizált szállásdíj-bevételeket tekintve a helyzet még rosszabb, mert szállodáinkban folyóáron a tavalyi évnél is kevesebb bevételt realizáltak a házak, jóllehet a költségek minden vonatkozásban  - többek között a munkabér, a közterhek, az energiaárak, a nyersanyagok - növekedtek. Nem véletlen, hogy a 881 magyar szálloda egy része a rendkívül rossz utolsó két esztendő eredményei miatt komoly likviditási problémákkal küzd - amit a  hazai banki hitelezés ismert problémái még csak fokoznak. Ezért a Magyar Szállodaszövetség egyik legfontosabb célja a hazai szálláshelyet érintő forgalmi adó csökkentése, ami sok szálloda számára esélyt nyújtana a válságból való kilábalásra – húzza alá Erdei János.

Ma a budapesti hotelek vendégforgalmának 40 százalékát az üzleti utazók adják, tavaly e szegmensben átlagosan 40 százalékos visszaesést könyveltek el a budapesti házak.

2009-ben összességében 9,3 százalékkal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma a KSH adatai szerint. A legrosszabbul valóban a budapesti házak jártak: 11 százalékkal kevesebben töltöttek el vendégéjszakát, s ezzel a magyar főváros könyvelhette el a legnagyobb visszaesést az európai nagyvárosok közül. Erdei János szerint mindez azért alakult így, mert Budapesten és vidéken egyaránt számos fejlesztés valósult meg éppen az elmúlt két évben; a fővárosban ugyanakkor ez a növekvő kapacitás találkozott össze a válság miatt csökkenő kereslettel, amely kíméletlen árharcot generált.

Az üzleti utaztatással foglalkozó irodák is a hazai hivatásturizmus feléledéséről számolnak be. Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezető igazgatója úgy látja, a vállalatok a válság kirobbanásakor drámaian visszafogták az utazásra fordított kiadásaikat, ám egy idő után be kellett látniuk, hogy ez az üzletmenet rovására megy. Egy cég életében szükség van a személyes kapcsolatok ápolására, s nem lehet mindent videokonferenciákon megbeszélni – mint ahogy azt 2009 első felének trendje mutatta. Az OTP Travel Kft. tavaly  - elsősorban az új üzleteknek köszönhetően – csaknem megduplázta bevételét, amely így 7 milliárd forintra rúgott.

Jobban érezte a válságot a szintén hivatásturizmusra specializálódott Weco-Tarvel Kft., az egykori Chemol Travel, valamint a Hogg Robinson is. Az előbbi árbevétele 30 százalékkal 5,8 százalékra esett, az utóbbi 2009 március 31-én végződő üzleti évet már súlyos veszteséggel fejezte be.

A hazai szállodák bruttó árbevétele tavaly 191 milliárd forint volt, ez 10,3 százalékkal marad el a 2008-as értéktől. A házak üzemi nyeresége ennél erősebb, 25-30 százalékos csökkenést mutat. A D&B szerint a szállodaüzemeltető cégek üzemi üzleti tevékenységének eredménye 4 milliárd forint nyereségről 11 milliárd forint veszteségre csökkenet.

Hiába gyengült a forint, ez azokban a hotelekben sem kompenzálta a kiadások drámai megugrását, ahol magas a külföldi vendégek aránya. A jövedelmezőségen az sem segített, hogy a szállodai áfa 2009 júliusában 20-ról 18 százalékra mérséklődött. A gyenge teljesítménynek nem pusztán a kereslet csökkenése, hanem a jelentős szállodai beruházások, tehát a kínálat intenzív növekedése is hatott. Mindemellett az MSZSZ adatai szerint a hazai hotelek hitelállománya meghaladja az 500 milliárd forintot, amit jelentősebb fellendülés nélkül aligha fognak tudni finanszírozni a hazai üzemeltetők.

Jó biznisz az üzleti utaztatás Az üzleti turizmus a világ idegenforgalmának legdinamikusabban fejlődő ágának tekintik a szakemberek. Ugyanakkor az értekezletekből, jutalomutakból, konferenciákból és kiállításokból - Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions (MICE) – összeálló szektor könyvelhette el a legnagyobb visszaesést a válság alatt. Az amerikai turisztikai egyesület (U.S. Travel Association) becslése szerint 2008-ban az Egyesült Államokban 200 ezer ember vesztette el az állását a MICE-szegmensben a válság miatt, ez a szám 2009-ben 247 ezerre emelkedett. Ugyanakkor az üzleti turizmus 39 milliárd dollár többletbevételt hoz az államnak. Budapest szerepe A főváros turizmusa alapvetően meghatározza a magyar idegenforgalmi vállalati szektort. A Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő napokban közzétett jelentése szerint Budapesti szállásszolgáltatók árbevétele 2009-ben – azon cégekre vetítve, amelyek pénzügyi beszámolójukat leadták – meghaladta az 57 százalékot, míg csupán az ágazat vállalatainak 23 százaléka tevékenykedik a fővárosban.

-->