Vízre telepített, cseppfolyós földgáz fogadó létesítményt (FLNG) építene a horvátországi Plinacro gázvezetéki társaság, ideiglenes megoldásként az eredetileg nagyobbra tervezett, ám későbbre halasztott Krk szigeti projekt helyett. Közben eloszlottak Németország környezetvédelmi aggályai is a lengyelországi LNG üzemmel kapcsolatban.
„A magyarországi gázpiac a horvátországi és a lengyelországi LNG kikötőkből érkező földgázra is számít 2015 után, számos más útvonalon behozható gáz mellett. Még később már újabb gázforrások is versenyezhetnek a hazai fogyasztókért” – mondta lapunknak a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója azon a minapi rendezvényen, amelyet épp a hazai gázimport és –export diverzifikációs lehetőségek bővítése alkalmából rendeztek. Arra viszont nem kívánt becslést adni Hernádi Zsolt, hogy az említett dátum, vagyis az E.On Földgáz Zrt. hosszú távú gázimport szerződése lejárta után milyen lesz a hazai felhasználáson belül a spotpiacon beszerzett és a hosszú távú szerződés alapján vásárolt földgáz aránya. A Reuters tudósítása szerint az állami kézben lévő Plinacro hamarosan tendert ír ki projekttársak toborzására, bár még maga az FNLG vállalkozás is a hatóságok jóváhagyására vár.
Az elhalasztott Adria LNG konzorcium tagjai az E.ON Ruhrgas, az OMV, a Total és a szlovéniai Geoplin, de be kíván szállni a Plinacro és a horvát állami HEP villamos művek is. Együtt egy évi 15 milliárd köbméter kapacitású létesítmény megépítésére készültek. Az egymilliárd dolláros beruházás átadását 2014-re tervezték, majd az időpontot kitolták 2017-re, mondván a válság következtében leesett az európai gázigény.
Az úszó változat csak évi 6 milliárd köbméter kapacitású lenne, s a Krk szigetre tervezett létesítmény közelébe telepítenék. Horvátország évente kevesebb, mint 3 milliárd köbméter gázt használ. Bár ennek 60-65 százaléka saját forrásból származik, az orosz importra jutó, fennmaradó hányadot is szeretné diverzifikálni.
Németország a hónap elején döntött úgy, hogy nem gördít környezetvédelmi akadályokat a Lengyelországban tervezett LNG beruházás elé. Korábban lengyelországi illetékesek azt mondták, hogy Lengyelország elkészíteni a beruházás Németországra gyakorolt hatásának környezetvédelmi hatástanulmányát, az 2-3 évvel kitolná a projekt befejezését. A terminál évi 6 milliárd köbméter gáznak megfelelő mennyiségű cseppfolyós földgázt tud majd fogadni. Az első szállítmány Katarból érkezne, 2014 második felében.
Lengyelország az orosz importtól való függése csökkentése érdekében készül a beruházásra, mindazonáltal épp a napokban hosszabbította meg a Gazprommal lévő szerződését, s növelte meg benne az évente átveendő gáz mennyiségét. Lengyelország évente 13-14 milliárd köbméter gázt használ fel, ebből 4 milliárdot saját maga termel, a többit importálja. Az importon belül 90 százalékos az oroszországi eredetű gáz aránya. A terminálon keresztül tehát a lengyel gázigény akár egyharmada is beszerezhető, kérdés persze, hogy ez esetben mennyi marad más országok vevőinek.
A lengyel vezetés nemrég úgy számolt, hogy az igények másik harmadát saját termelésből, a harmadik harmadot pedig orosz importból fogják kielégíteni. Ennek ellentmond, hogy az említett lengyel-orosz megállapodás szerint a vevő 2037-ig évi 10 milliárd köbméter orosz gázt kaphat. Így viszont juthat más vevőknek is a lengyel kikötőbe érkező, katari gázból.
