Tényleg csak az ár érdekli a magyart? - Kiderült

A TÁRKI 2009-ben készült Gazdasági kultúra című vizsgálata számos más kérdés mellett azt is vizsgálta, hogy igaz-e az a közkeletű nézet, miszerint a magyar fogyasztó jellemzően árérzékeny, míg a minőség csak másodlagos szempont.

Az eredmények azt mutatják, hogy a mai magyar fogyasztó a ruhanemű esetében a keresi nagyon az olcsó árut (35 százalékuk ár-, 15 százalékuk minőség-érzékeny), az elektronikai cikkek esetében hajlandó leginkább többet fizetni a minőségért (27 százalékuk minőség-, 19 százalékuk árérzékeny), míg az élelmiszerek terén vizsgált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás e két véglet között található (20 százalékuk ár-, 23 százalékuk minőség-érzékeny).

A rendszerváltás előtti állapothoz képest 1999-re a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetében két nagyobb mértékű változás történt: többen vásároltak zöldséget, gyümölcsöt (talán mert eltűnt a háztáji, s megjött a bevásárlóközpont), illetve a minőség-érzékenyek rovására megnőtt a realista, azaz az ár és minőség között egyensúlyt kereső fogyasztók aránya. Az elmúlt tíz évben ehhez képest csak annyi történt, hogy még elterjedtebbé vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

A cipő- és ruhavásárlás esetében a rendszerváltás során (nyilván az életszínvonal esése miatt) nagymértékben zuhant a minőség-érzékenyek aránya, s megugrott az ár-érzékenyek vagy nem-vásárlók aránya. Az utóbbi tíz évben nagy változások nem történtek ebben a termékcsoportban sem, de azért kismértékben csökkent a nem vásárlók, s nőtt a realista fogyasztók aránya.

Míg a nemek között nincs eltérés az ár- és minőség-érzékenyek arányában, addig a kor előrehaladtával mindhárom jószág esetében (de legerősebben a divat-érzékeny cipő- és ruhavásárlók esetében) erősen nő az ár-érzékenyek, s kissé csökken a minőség-érzékenyek aránya. Az iskolai végzettségtől (nyilván részben a gazdasági aktivitás és a jövedelemszint eltérései miatt) az ár- és minőség-érzékenyek aránya mindhárom jószág esetében (de legerősebben a tartós fogyasztási cikket vásárlók körében) erősen függ: az alacsony iskolai végzettségűek között az előbbi, a magasabb iskolai végzettségűek esetében az utóbbi dominál.