Gázárszabályozás: továbbra is bizosnyítalanok a kilátások
A szokatlanul enyhe november a gázárakkal kapcsolatos várakozás jegyében telt a magyarországi energiapiacon, miközben több szakmai fórumon a formálódóban lévő energiastratégia körvonalait igyekeztek felvázolni a piaci szereplők, időnként kormányzati illetékesek jelenlétében, írja havi összefoglalójában a KPMG.
A tanulmány szerint világossá vált, hogy a várakozásuk a régi: világos iránymutatást várnak, legalább tíz évre előre, máskülönben továbbra is a rögtönzések jellemzik majd a szabályozást, és ehhez igazodni nemigen lehet, legalábbis nem a magyar erőműpark megkerülhetetlennek látszó nagy erőművi beruházásaival. Ez pedig hosszabb távon ellátásbiztonsági bonyodalmakhoz és/vagy áremelkedéshez vezethet, ha a hazai kapacitások szűkülése okán megnövekvő importot egy a válság elmúltával magasabb árakon működő nemzetközi piacról kell elszámolni.
A kormányzati kommunikáció most azt ígéri, évtizedekre előre mutató irányokat és arányokat kíván meghatározni az energiastratégiában. A gázár-szabályozásra vonatkozó november végén megismert elképzelések azonban épp hosszabb távon teremtenek aggályos helyzetet az ellátásbiztonságot illetően, úgyhogy a helyzet egyelőre ugyanolyan kiszámíthatatlannak tűnik, mint az elmúlt évtizedekben volt.
A szabályozási kockázat kétségkívül mindig is jelentős volt az energiaiparban, ehhez a befektetők ugyan már hozzászokhattak, de változatlanul nehezen tolerálják. Ismert, hogy a kormány döntése értelmében 2011. január 1-jétől, lépcsőzetesen változik az egyetemes szolgáltatásban a földgáz fogyasztói ára. Az éves szinten 1200 köbmétert fogyasztó háztartások számára nem változik az ár. E fölött több sávot is meghatároztak, de lesz számos kivétel ezen belül is, így például a nyugdíjasoknak, és a hátrányos térségekben élőknek fogyasztásuktól függetlenül nem növekszik az ár, valamint a három, vagy több gyereket nevelő családok, gyerekenként 150-200 köbméternyi pluszt kapnak alap-, vagyis változatlan áron.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban úgy számolnak, hogy a háztartások 57 százalékának nem változik a gázszámlája 2011. január 1-jétől, és a legmagasabb fogyasztási sávokban sem lesz nagyobb a drágulás 7,8-9,3 százaléknál. Az új árazási metódus szerint csak 60 százalékban veszik figyelembe az orosz import költségét, 40 százalékban az európai tőzsde spot-ára alapján számolnak. Ez a nagykereskedő számára, a take-or-pay kötelezettség miatt, lehet,hogy veszteséget fog okozni.
Az orosz, illetve az európai spot-piaci árak elszámolásához az árfolyamot ugyancsak a kormány határozná meg a jövőben a tervek szerint, méghozzá egy napon, az egész évre vonatkozóan. Ez a helyzet kihívást jelent majd a nagykereskedői engedélyesnek. A szakminiszter ezekre az aggályokra úgy reagált, a gázszolgáltatás ugyanakkor egy biztos piacot jelent, ahol alacsonyabb nyereség mellett is megéri működni. A szolgáltatók számításai szerint 2011-ben 50 milliárd forint veszteséget kell elviselniük az új árazási metódus bevezetése miatt.
A gázipari társaságok helyzetét, saját értékelésük szerint tovább súlyosbítja, hogy az egyetemes szolgáltatásban a tőkemegtérülés mértékét, 4,5 százalékra csökkentette a kormány, ami nemcsak az elosztásra, de a hálózati szolgáltatásokra is vonatkozik. Utóbbi területen ez hosszabb távon komoly gondokat okozhat, visszafoghatja a fejlesztéseket, ami az ellátásbiztonság alapvető garanciája volt - állítják a gázipari cégek. Mindezek mellett, mint egy közelmúltbeli szakmai fórumon kiderült, az egyetemes szolgáltatók kintlévősége megközelíti a 30 milliárd forintot, és a fűtési szezon elején több mint 50 ezer fogyasztónál kapcsolták ki a szolgáltatást, mert nem tudták rendezni tartozásaikat.
Ráadásul a válság hatására alapvetően átalakult a magyarországi gázpiac. A 3,3 millió háztartási felhasználó fogyasztása 2009-ben 2,8 százalékkal nőtt, miközben az ipari energiafogyasztóké 5 százalékkal csökkent. Tehát egy költségesebben és rosszabbul fizető fogyasztói szegmensben nőtt az igény, aminek ellentételezésére már nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben nyújt fedezetet az ipari felhasználás.
