Lendületet kap az Adria LNG

Horvátország felgyorsítja az adriai cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kikötő építését egy magas beosztású horvátországi tisztviselő szerint. Név nélkül nyilatkozva a Reutersnak azt mondta, ha az ellátási források diverzifikálását jelentő beruházáshoz végre megszerzik a szükséges, két évre szóló engedélyeket, akkor ezen idő alatt talán elindulhatnak a tényleges munkálatok is.

A projekt megvalósítására 2007-ben jött létre az Adria LNG konzorcium, amely négy külföldi társaságé: a németországi E.On Ruhrgasé, az ausztriai OMV-é, a franciaországi Totalé és a szlovéniai Geopliné. Beruházási döntésüket 2011-ben akarták meghozni, de az idén úgy határoztak, várnak 2013-ig, hátha addigra enyhül a gázpiaci túlkínálat. A konzorciumhoz csatlakozni kíván a horvát állami villamosenergia-ipari csoport (HEP), továbbá a gázvezetékrendszer üzemeltetője, a Plinacro, sőt a horvát INA olajtársaság is, amelynek legnagyobb részvényese a magyarországi Mol. A hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő szerint nem kizárt, hogy további befektetőket kell keresni melléjük, de konkrét lépések még nem történtek e téren. Hangsúlyozta viszont, hogy országa nem kíván késlekedni a forrásdiverzifikálással, az LNG-terminálhoz pedig uniós támogatást is szeretne szerezni. (A 2012–13-ban az EU-hoz csatlakozni kívánó Horvátországban felhasznált gáz mintegy 40 százaléka importból származik, meghatározó részben Oroszországból. Az észak-adriai Krk szigetre tervezett LNG-projekt várhatóan 800 millió euróba fog kerülni. A létesítmény éves kapacitását 15 milliárd köbméteresre tervezik. Fő piaca Délkelet-Európa és Olaszország lenne. Az előkészületek a Reuters szerint is nagyon lassan haladnak, főként a lassú horvátországi engedélyezés miatt.

A tisztviselő szóba hozta azt a korábban már napvilágot látott hírt is, mely szerint szó lehet egy úszó LNG-fogadó létesítmény (FLNG) építéséről is, amely a Krk sziget közelében horgonyozna. Erről azonban annak függvényében döntenek, hogy mi lesz a szárazföldi létesítmény sorsa. Az FLNG éves kapacitása 6 milliárd köbméter lenne, megépítése 50 millió euróba kerülne. „Akármi is lesz, 2015-re világos helyzetet akarunk” – mondta.

A horvátországi LNG-kikötő lenne térségünk úgynevezett észak–déli gáztengelyének déli végpontja. Ahhoz, hogy azon keresztül a régió országainak bármelyikébe eljusson a földgáz, meg kell teremteni a kapcsolatokat az érintett államok gázvezeték-hálózatai között. A szükséges magyar–horvát interkonnektor az FGSZ korábbi közlése szerint még ebben az esztendőben elkészül, átadása a jövő év derekára várható. A cső Városföld és Slobodnica között létesülne.

Szükség lesz egy magyar–szlovák vezetékre is, ez épp kedden került terítékre, Orbán Viktor miniszterelnök pozsonyi látogatása során. „Magyarország és Szlovákia a közeljövőben egyezményt írhat alá a gázrendszereik összekapcsolásáról” – mondta szlovák kollégája, Iveta Radicová a Független Hírügynökség szerint. A magyar–szlovák interkonnektor megteremtése után a szlovák és a lengyel rendszert is össze kell kötni, hogy létrejöjjön a közös, a Baltikumot az Adriával összekötő rendszer. Ismert viszont, hogy az érintett, uniós támogatású magyar–szlovák vezeték kapacitásait a potenciális beruházók – az FGSZ Zrt. és a szlovákiai Eustream – nyári tenderén a gázkereskedők nem kötötték le a remélt nagyságban. A második pályáztatás most folyik, s még az idén lezárul. BHL