Új tervet készít az FGSZ

Jövő szerdán kell a gázipari társaságoknak benyújtaniuk kötelező érvényű ajánlataikat az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél az építendő szlovák–magyar gázvezeték kapacitásainak lekötésére. Karácsonyra meglesz az eredményhirdetés is, a kiosztott kapacitások lekötéséről pedig február 1-jén kötik meg a szerződéseket.

A mostani már egy megismételt eljárás, mert a tavasszal lebonyolított, úgynevezett open season tendert érvénytelennek kellett minősíteni a csekély érdeklődés miatt. A napokban azonban arról érkezett hír, hogy a vezeték szlovákiai szakaszát építő Eustream társaság és az FGSZ november közepi pozsonyi tájékoztatójára kilenc, több ország cégeit képviselő vezető ment el.

Az uniós támogatást is élvező beruházással újabb kapcsolat létesül Magyarország és egy szomszédos állam gázrendszere között, tehát általa mindkét ország ellátásbiztonsága javul. Mindazonáltal importlehetőségeink csak új szállítási iránnyal bővülnek, új forrással nem. „A probléma az, hogy a szlovák–magyar interkonnektoron keresztül ahhoz a nagynyomású tranzitvezetékhez férünk majd hozzá, amelyen csak egy irányba, mégpedig keletről nyugatra halad a gáz.

Vagyis Szlovákián keresztül továbbra is csak orosz gázt vehetünk. Igaz, exportálhatunk majd oda” – mondták lapunknak szakmai körökből. Az említett szlovákiai vezeték egyébként az orosz gáz fő európai tranzitútvonala, az azon történő, nyugati irányú szállítást 2008-ban hosszabbították meg újabb húsz évvel.

Interkonnektorok azonban kellenek, Szlovákia is új ausztriai összeköttetés létesítésére készül.

Az FGSZ – a hazai földgázhálózat rendszerirányítója – a közelmúltban adott át egy romániai vezetéket, melynek kapacitásai nagy részét információink szerint a romániai oldalon is saját céggel rendelkező E.On és GDF Suez kötötte le (megteremtve ezzel a beruházás forrásait). Az FGSZ idei tervei között szerepel még a horvátországi interkonnektor átadása, és folynak a tárgyalások a szlovéniai csőről is. A projektekről a napokban adott friss helyzetképet Zsuga János, a társaság vezérigazgatója egy energiakonferencián. Mint elmondta, a vezetéki összeköttetések és az európai mércével is jelentős hazai tárolókapacitások javítják a hazai importőr alkupozícióját az orosz Gazprommal 2015-ben lejáró, hosszú távú importmegállapodás meghosszabbításáról folyó tárgyalásokon.

Az FGSZ januárban adja be a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) tízéves és összesen mintegy 250 milliárd forintos fejlesztési tervét. Ez egyébként már a második nekifutás, az első anyagot ugyanis a MEH visszadobta, mert hiányolta belőle a tervezett projektek hatástanulmányát. A 250 milliárdos ráfordítás köbméterenként 3 forint pluszt jelent a gáz végfelhasználói árában. „Az új beruházások költsége akkor jelenhet meg a gáz árában, ha azok bizonyíthatóan a hazai lakosság érdekeit szolgálják, s javítják a gázellátás biztonságát” – ezt még korábban mondta lapunknak Horváth Péter, a hivatal elnöke.

Szilágyi Zsombor, az EMFESZ igazgatója arra számít, hogy a tőzsde előbb-utóbb kiváltja a hoszszú távú földgázszerződéseket, mint Nagy-Britanniában. „Ellátásbiztonsági megfontolásból mindenképpen szükség van hosszú távú gázvásárlási szerződésekre” – mondott ellent a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke.

Laczó Sándor a folyamatosan változó szabályokban, a piac instabil és kiszámíthatatlan voltában látja a hazai gáztőzsde előtti fő akadályokat. A börzét egyébként is csak térségi együttműködés esetén reméli sikeresnek.

Ehhez szükség lenne arra, hogy a gáztőzsdén új források legyenek elérhetők, például az adriai LNG-terminál vagy valamely nagy új importvezeték gáza. Ugyanakkor már ma is sok nagyfogyasztó saját aukciókon szerzi be a gázt.

Szilágyi Zsombor, az EMFESZ igazgatója arra számít, hogy a tőzsde előbb-utóbb kiváltja a hoszszú távú földgázszerződéseket, mint Nagy-Britanniában. „Ellátásbiztonsági megfontolásból mindenképpen szükség van hosszú távú gázvásárlási szerződésekre” – mondott ellent a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke.

Laczó Sándor a folyamatosan változó szabályokban, a piac instabil és kiszámíthatatlan voltában látja a hazai gáztőzsde előtti fő akadályokat. A börzét egyébként is csak térségi együttműködés esetén reméli sikeresnek.

Ehhez szükség lenne arra, hogy a gáztőzsdén új források legyenek elérhetők, például az adriai LNG-terminál vagy valamely nagy új importvezeték gáza. Ugyanakkor már ma is sok nagyfogyasztó saját aukciókon szerzi be a gázt.-->