Veszélyben a KÁT-termelők

Január 1-jétől negyedével olcsóbban kell adniuk az áramot egyes erőműtársaságoknak, ha a parlament elfogadja az áramtörvényhez benyújtott (Lázár János, Fidesz) módosító indítványt.

A megszorítás azokra az áramtermelőkre vonatkozna, amelyek a villamos energiát a hő mellett állítják elő, s ezért tagjai lehetnek annak a támogatási rendszernek (KÁT), amelyben áramukat a nagykereskedő köteles tőlük támogatott áron átvenni. A 25 százalékos árcsökkentést a jogszabály által meghatározott 2010. december 1-jei állapothoz kell viszonyítani.

A KÁT az eredeti szabályozás szerint a múlt év végén – néhány kivételtől eltekintve – megszűnt volna. Egy 2010 végi döntéssel azonban két év haladékot kapott, mert nélküle sok, piacra kényszerülő erőműtársaságnak le kellett volna állnia, az emiatt szűkülő távhőtermelés pedig 30-50 százalékos távhőáremeléssel fenyegetett volna. A KÁT életben tartásával viszont továbbra is az áramfogyasztók támogatják a távfűtés használóit, a múlt évben összesített mintegy 60 milliárd forinttal.

A KÁT-rendszer végleges megszűnése – 2012 vége – idejére azonban piacképessé kell válniuk a rendszer tagjainak. Erre – tulajdonképpen hatékonyságnövelésre – ösztönzi őket az is, hogy a múlt év végi rendelet nyomán az idén már 15 százalékkal olcsóbban kell adniuk az áramot annál, mint amit a jogszabály 2010. december 1-jén meghatározott. „Már ez a 15 százalékos árcsökkentés is arra kényszerítette volna az erőműveket, hogy más fogyasztóikra hárítsák a bevételkiesésüket, vagy bezárjanak” – mondta lapunknak Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. Számításai szerint e szabályozás egyedül a budapesti erőműveknek 4-6 milliárd forintos kiesést okozna. Még kezelhetetlenebb helyzetet teremtene a fenti módosító indítvány, amely szerint már nem is 15, hanem 25 százalékos lenne a kötelező diszkont, a megszorítás esetleges „túlélőinek” pedig 2012-ben már 35 százalékot kellene engedniük. Bercsi Gábor szerint félő, hogy mégis bekövetkezik az, aminek a megelőzésére éppen meghoszszabbították a KÁT-rendszert: számos erőműtársaság tönkremegy, emiatt szűkül a távhőkínálat, drágul a távhő, illetve zavarok támadhatnak az ellátásban. A szakember azért is furcsállja a javaslatot, mert miközben annak indoklásában a megújuló s kiemelten is a biomassza-alapú áramtermelés megsegítéséről lehet olvasni, a 25 százalékos kötelező árcsökkentés alól nem kivételek a biomassza-tüzelésű erőművek sem. Aggályos a benyújtás időzítése is: éppen most folyik a nemzeti megújuló cselekvési terv vitája. S persze elfogadása esetén a javaslat viszszamenőlegesen lenne érvényes.

Felmerülhet, mi lesz az esetleg ellehetetlenülő erőműtársaságok hiteleinek a sorsa, menynyire szívesen adnak a bankok pénzt erőműtársaságoknak, ha azok működési helyzete folyamatosan változik, s az adott helyzet nem riasztja-e el a terület befektetőit a kockázatvállalástól.

A külföldön tartózkodó Lázár Jánost lapzártánkig nem tudtuk elérni, Hajdu Balázs, a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének elnökségi tagja azonban a fentiekkel ellentétes érveket is felsorakoztatott lapunknak. Egyrészt azt, hogy az érintett termelőknek nem a piaci, hanem a támogatást is tartalmazó átvételi árból kell engedniük, másrészt pedig, hogy minél inkább csökken a támogatás, annál kisebb lesz az áram- és hőtermelés közötti keresztfinanszírozás. „Gyakorló áramkereskedőként csak üdvözölni tudom, ha a rendszerből kikerül a keresztfinanszírozó elem egy része. Nagyfogyasztóink sok esetben nekünk teszik fel a kérdést, hogy miért kell az áram árában megfizetniük egyes piaci csoportok támogatását.” Ugyanakkor Hajdu Balázs szerint is présbe került a KÁT-rendszer sok erőműve. Miközben eladási áraikat a szabályozás lefelé nyomja, az áramtermeléshez szükséges gázt drágán kell megvenniük, mert nem mindegyikük fér hozzá az olcsóbb forrásokhoz, közben pedig már most sem pozitív az árrésük.

Az erdészeteknek ugyanakkor ellenérveik is vannak. Az erdők fiatalítása, a beteg fák eltávolítása miatt folyamatosan vágni kell a vastagabb fákat is. Ha ezeket nem szabad eladni biomassza előállítására, állami erdőgazdaságokról lévén szó éppen az állam esik el bevételtől.

Az erdészeteknek ugyanakkor ellenérveik is vannak. Az erdők fiatalítása, a beteg fák eltávolítása miatt folyamatosan vágni kell a vastagabb fákat is. Ha ezeket nem szabad eladni biomassza előállítására, állami erdőgazdaságokról lévén szó éppen az állam esik el bevételtől.-->